Szalay Jeromos (1896–1964) bencés gimnáziumi tanár, történetíró munkája a XIX. század francia irodalmában mutatja be a katolikus gondolat sorsát, fejlődését. Ezen épül fel az úgynevezett Renouveau Catholique (katolikus megújulás) is, ami azonban alig érthető meg a XIX. század nélkül.
A katolikus gondolat útját 1802-vel, Chateaubriandnak A kereszténység
szelleme (Génie du Christianisme) című munkájával kezdjük. Ez az évszám
kétszeresen határkő a francia szellem történetében. A kereszténység szellemével
kezdődik meg a katolikus gondolat erőteljes, hatásos képviselése az irodalomban
a XVIII. század vallásellenes áramlatával szemben. Ez az év a Napoleon-féle
konkordátum megkötésének éve, melynek következményei száz évnél tovább voltak
érezhetők a francia egyházi életben. Az egész tárgyalás felosztása:
I. A vallásos gondolat a XVII–XVIII. század irodalmában;
II. Napoleon és a konkordátum;
III. Chateaubriand és a vallási megújulás a forradalom után;
IV. A vallási megújulás és a vallásellenes erők küzdelme a restauráció
alatt;
V. A francia katolicizmus második renaissance-a; Lamennais, Lacordaire,
Montalembert, Ozanam;
VI. A scientizmus uralma;
VII. Visszahatás a scientizmus ellen;
VIII. A neokrisztianizmus;
IX. Katolikus megújulás – Renouveau Catholique.
Ez a mű a Szent István Könyvek sorozatának 117. kötete. Az 1923 és 1936 között megjelentetett Szent István Könyvek célja a katolikus kultúra fejlesztése, a katolikus tudomány terjesztése és népszerűsítése. A sorozat az emberi tudás minden ágát felkarolja, és a publikálás idejének tudományának színvonalán mozog. Megmutatja, hogy az igaz tudomány nem ellenkezik Krisztus kinyilatkoztatásával, melyet sértetlenül őriz, és a maga teljességében tanít a katolikus egyház. Meggyőzi a világot arról, hogy a tudós is, az irodalmár is lehet igaz katolikus, és ugyanúgy, a tudomány művelésében a katolikus hit és meggyőződés nem akadály, inkább nagy segítség. A kötetek oly stílusban jelentek meg, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy minden művelt egyén érdeklődéssel olvashassa. A sorozat mindegyik tagja a katolikus világnézetnek beszédes hirdetője. Az olvasni vágyó katolikus közönségnek oly műveket nyújt, amelyek kielégítik igényeiket anélkül, hogy veszélyeztetnék hitüket, sőt amelyek alkalmasak arra, hogy a tudás és műveltség eszközeivel is megerősítsék őket vallásos meggyőződésükben és világnézetükben.