Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Kühár Flóris: A vallásbölcselet főkérdései
A vallástudomány három fokon: a hierographia, hierologia és hierosophia fokain igyekszik céljához, hogy a vallás néven összefoglalt lélektani, eszmei és kulturális jelenségeket az első fokon összegyűjtse, leírja, elemezze, a második fokon osztályozza, magyarázza, összefüggéseiket és különbségeiket felderítse, a harmadik fokon pedig igyekezzék tudati és tárgyi alapjuknak felderítésével a vallás bölcseleti szintézisét megalkotni. Aki a felső fokra el akar jutni, annak az alsókon kell előbb áthaladni. Amikor a vallásbölcselet főkérdéseit tárgyaljuk, minden lépésünknél érezzük azt, hogy a vallásbölcselet az egyes vallások leíró és történeti ismertetésén, továbbá az összehasonlító vallástudományon át juthat csak el a maga célkitűzéséhez. Ez az út és ez a feladat a vallásbölcseleti problémákat beleállítja az emberi tudás, élet, kultúra egészének – épp a középpontjába. Ezért nem lehetett célunk – a vallásfilozófusok nézeteinek, véleményeinek előtérbe állítása; hisz a vallás bölcseleti problémáit bogozzuk, nem pedig a vallásbölcselők gondolatait. A vallás kérdéseiben az utolsó, a döntő szó – nem a filozófiáé, de mégsem akarjuk kutatásunk tárgyát teljesen kivonni a bölcselő gondolkozás sugárköréből. Ha a vallásbölcselet nem követeli is magának a végső szót a vallás és a vallások terén, marad azért szava, mondanivalója.
A könyv a vallásbölcselet problémakörét magasabb szintézisből igyekszik megvilágítani. A mai bölcselet alapigazodásának adózik azzal, hogy a vallásos tudatból indul ki; nem azért, hogy benne megmaradjon és kiutat ne találjon, hanem azért, hogy fokozatosan kilépjen a vallásos tudatból a vallás tárgyi világába, melynek középponti eszméje az isteneszme. Az isteneszme fenomenológiai vizsgálata után kutatja annak realitását. Majd ezen isteneszme megvilágításába állítja az ember tudati és tudatonkívüli világát, keresve a vallásos kultusz, kultúra és társadalom kérdéseire a feleletet. Vizsgálja azokat a kérdéseket, melyeket a mai vallástudomány ad fel a vallásbölcselőnek.
Kühár Flóris (1893–1943) bencés főiskolai tanár, a Szent István Akadémia tagja vizsgálatának felosztása: Határkérdések; A vallásfogalom problematikája és módszertana; A vallásosság típusai; A vallásos élmény jegyei; A vallásos élmény tárgya; Az isteneszme változatai; Az istenfogalom tulajdonságai; A vallási isteneszme lelkigyökerei; Ismeretelméleti kérdések az isteneszme realitásáról; Agnostos Theos; A vallásos kultusz; Vallás, kultúra és civilizáció; A vallásos társadalom és a vallás társadalma; A vallás igazsága.
Ez a mű a Szent István Könyvek sorozatának 81. kötete. Az 1923 és 1936 között megjelentetett Szent István Könyvek célja a katolikus kultúra fejlesztése, a katolikus tudomány terjesztése és népszerűsítése. A sorozat az emberi tudás minden ágát felkarolja, és a publikálás idejének tudományának színvonalán mozog. Megmutatja, hogy az igaz tudomány nem ellenkezik Krisztus kinyilatkoztatásával, melyet sértetlenül őriz, és a maga teljességében tanít a katolikus egyház. Meggyőzi a világot arról, hogy a tudós is, az irodalmár is lehet igaz katolikus, és ugyanúgy, a tudomány művelésében a katolikus hit és meggyőződés nem akadály, inkább nagy segítség. A kötetek oly stílusban jelentek meg, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy minden művelt egyén érdeklődéssel olvashassa. A sorozat mindegyik tagja a katolikus világnézetnek beszédes hirdetője. Az olvasni vágyó katolikus közönségnek oly műveket nyújt, amelyek kielégítik igényeiket anélkül, hogy veszélyeztetnék hitüket, sőt amelyek alkalmasak arra, hogy a tudás és műveltség eszközeivel is megerősítsék őket vallásos meggyőződésükben és világnézetükben.