Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Hamvas Endre: Katolikus erkölcstan a gimnáziumok katolikus tanulói számára. 1963
A Szent István Társulat legfőbb teendője az 1948 utáni évtizedekben a hittankönyvek gondozása volt. Az egyházi iskolák államosítása utáni első – 1948/49. – tanév után 1949 szeptemberétől fakultatív lett hazánkban a hitoktatás. Az erre jelentkezett tanulók vettek részt benne, ezeket a hittanórákat csakis az iskolában lehetett tartani, másutt nem. De a fakultatív hitoktatás joga és lehetősége csupán az általános iskolára és a gimnáziumra terjedt ki, a többi iskolatípusra, oktatási-nevelési intézményre nem. Az ezután következető években, évtizedekben a hitoktatásra járó tanulók száma jelentősen csökkent, különösen a gimnáziumokban: erőteljesen és „eredményesen” működtek a hitoktatás ellenzői, az ateista-materialista tanügyi és pártpropagandisták.
A kommunista diktatúra nem akarta magára vállalni a hittankönyvek készítését, ez is egyik oka volt annak, hogy nem oszlatta fel a Szent István Társulatot. A Társulat fő feladata ebben az időben a hittankönyvek nyomtatása volt, azonban nem kapta meg a szükséges nyomdai támogatást a megfelelő minőségű hittankönyvek előállításához.
Ez a hittankönyv 1963-ban készült, és a katolikus erkölcstant tárgyalja a gimnáziumok katolikus tanulói számára. A katolikus erkölcstan azokat a szabályokat ismerteti, amelyeket cselekvéseinkben követnünk kell, hogy az örök üdvösséget elérjük. Az örök üdvösséget Isten tűzte ki végső célunknak, ő nyilatkoztatta ki a szabályokat is, amelyek útján azt megnyerhetjük. A katolikus erkölcstan tehát nem véleményeket közöl, hanem Isten megfellebbezhetetlen akaratát.
Mivel az erkölcsi szabályok, akár a puszta észből, akár a kinyilatkoztatásból merítjük azokat, Istentől származnak, ezért erejük az Isten-hitben gyökerezik. Ha a hit fogyatkozik, az erkölcsök is romlanak. Az erkölcstannak két része van: I. az általános és II. a részletes erkölcstan, és a könyv is ilyen felosztással tárgyalja az erkölcstant.