Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Walter János: Isten képe a természetben
A könyv tudományos ismeretterjesztő stílusban megszámlálhatatlan példán keresztül leírja a természetben található szépséget, célszerűséget, törvényeket, formákat, a legparányibbaktól kezdve a világegyetem csillagmilliárdjákig. A tárgyalást sok ábra és kép illusztrálja. A könyv nyolcvan évvel ezelőtt íródott, egy-két megállapításán ma már túllépett a tudomány, de a nyolcvan év előtti ismeretek is elvezetnek a könyv alábbi konkluziójához.
„…a legkiválóbb emberek értelme is nehezen szerez Istenről fogalmat, még kevésbé képes összes tökéletességeit megismerni, és róla világos képet alkotni az emberiség, éppen az e célra Istentől rendelt tanítótekintély nélkül, amely a kinyilatkoztatás világánál s a tudósok kutatásainak eredményeképpen a következő néhány szóban foglalja össze elemeit annak a fölséges képnek, amely századok gondolkodásának és vizsgálódásainak eredménye.
«A római katolikus és apostoli egyház hiszi és vallja, hogy létezik egy élő és igaz Isten, teremtője és ura az égnek és földnek, aki mindenható, örök, mérhetetlen, fölfoghatatlan, értelmében és akaratában, valamint tökéletességeiben végtelen; egy teljesen egyszerű, egyedül való s természetével a világtól különböző szellemi állag, aki önmagában önmaga által a legboldogabb, kimondhatatlanul fölülmúlja az összes létező és elgondolható lényeket. Ez az egy igaz Isten nem saját boldogságának megszerzése vagy gyarapítása céljából, hanem egyedül azért, hogy a nekik juttatott jók által tökéletességeit a teremtményekkel közölje, az idők kezdetén teljesen szabadakaratából alkotta az anyagi és szellemi világot, aztán az embert, aki testből és lélekből állván, mindkettőt egyesíti magában. Továbbá valljuk, hogy Isten előrelátással és gondoskodással véd és kormányoz minden teremtményt, hatalmával elérvén végtől a végig mindenhova, és mindent kedvesen elrendez.» Így beszél az első vatikáni szent zsinat Istenről, akinek arcáról a fátyolt semmiféle emberi tudomány el nem vonhatta. Akit szemtől szembe csak az örök boldogságban láthatunk és élvezhetünk, ha itt a földön a lelkünkbe rajzolódott képnek megfelelően hódolattal tiszteljük, létünk sarkpontjává, cselekedeteink indítékává tesszük.”