Walter János piarista tanár (1886–1972) az élet elengedhetetlen kellékét nyújtja az olvasónak: az örömöt. „Boldog a nép, amely tud ujjongani” – mondja a zsoltáros, és Szent Pál is lelkünkre köti: „Örvendjetek. Újból mondom, örvendjetek.”
A könyv örömet kelt hasznos és érdekes ismeretek közlése által, és mellette ezer aprósággal, szórakoztatásra alkalmas feladatokkal kedveskedik. A feladatok, rejtvények hasonlóak a rómaiak nugae difficiles néven ismert fejtörőihez, a középkori diákok apró bohóságaihoz, tréfás verseihez, türelemgyakorló feladataihoz, melyek a figyelmet lekötik, az elmét élesítik, a kedélyt növelik s egyúttal bepillantást engednek a középkori iskolák szellemébe, a régi diákok szórakozásaiba, a kolostorok társalgóiba, uralkodók kertjébe, ahol a napi teendők elvégzése után jóízű társalgás és szórakozás folyt. (Gondoljunk például Mátyás királyra, aki szerette a tréfás fejtörőket.) A könyvben közölt feladatok a fiatalok figyelmét lekötik, lebilincselik szabadjára engedett képzeletüket. Bizony ha mi nem gondoskodunk ifjúságunkról, a gonosz lélek teszi meg ezt a szolgálatot! A fiatalok együttlétében a tréfa, a kedélyes beszéd nélkülözhetetlen, aminek nem kell trágárnak, alacsonynak, malacnak lenni. Keresztényi szórakozáshoz ad anyagot Walter János könyve. Kirándulásokon is nagy haszonnal forgathatják a könyvet a vezetők.
Ennek az első kötetnek három nagy témaköre 1. Betűkuriózumok és írásfurcsaságok (Hogyan fejezték ki a régiek gondolataikat; Betűkuriózumok; Hogyan rejtették el az emberek gondolataikat régen és most; Titkosírás; Kézírás), 2. Szójátékok (A homofon szójáték; A palindrom vagy visszaolvasott szók és mondatok; Leiter Jakabok; Végzetes írás- és sajtóhibák; A kétértelmű beszéd; Nyelvgyötrők; Az akrosztichon; Az anagramm; A makaróni-nyelv) és 3. Tréfás feladatok és kérdések (A képtalány; Labirint-rejtvény; Más gondolatát kitalálni; Egyéb fejtörők).