Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Waigand József (szerk.): Belon Gellért emlékkönyv
Dr. Belon Gellért (1911–1987) püspök, lelkipásztor és lelkigyakorlat-vezető országunk kommunista korszakának talán legkiemelkedőbb egyházi személyisége volt. Kérlelhetetlen elvhűsége miatt az állam, 1959-ben történt püspöki kinevezése után, 23 éven át nem járult hozzá felszenteléséhez. Közel egy évtizeden át (a ’60-as években) a katolikus sajtó sem közölhette írásait; tervezett lelkigyakorlatait is nemegyszer (ha előzetes tudomást szereztek róla) betiltották. Ő mindezt úgy fogta fel, mint Jézus názáreti rejtett életéhez való hasonlóságot. Közben az Újszövetségi Szentírást nemcsak állandóan olvasta, de szinte kívülről tudta. Úgy tekintette, mint Isten hozzánk szóló „szerelmes levelét”. Cikkei, könyvei, beszédei, mindig is szentírási ihletésű lelkigyakorlatai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy magyar hívő közösségünk ki tudott tartani a legnehezebb időkben is.
Ezen a jelen kötet, mely halálának ötödik évfordulójára jelent meg, Belon Gellért számos eddig kiadatlan vagy már nehezen hozzáférhető írását és beszédét közli; külön érdekessége ezenkívül harmincnál is több kortársának „visszaemlékezése” személyével kapcsolatban, melyekről bátran el lehet mondani: mindenki gazdagabbá vált lelkileg, aki csak kapcsolatba került vele.