Ez az erkölcstani tankönyv a gyakorlati katolikus igazságról tartalmas, hű és éltető képet olt a lelkekbe, és egyben arra vállalkozik, hogy a tanulókban fölkelti a Jézus Krisztus igéje és Egyháza iránti élő tiszteletet akkor is, ha az egyetemi években vagy azután veszik kézhez. Tájékoztatást nyújt az összes jelentősebb erkölcsi kérdések és helyzetek számára, elsősorban a tanuló érdekkörében s a ma homloktérben álló föladatokban (önmegtagadás, szociális erkölcsi föladatok), de olyan kérdésekben is, melyek most még távolabb állanak ugyan a tanulótól, előbb-utóbb azonban állást kell foglalnia velük szemben.
Szabatossággal, alapossággal és tudományos becsületességgel megírt könyv, melyben bőven szóhoz jut az apológia; bár a mi etikánk nem elsősorban rendszer, hanem a diadalmas krisztusi életige. Az anyagot logikus egymásutánnal, a tartalomnak a tárgy jelentősége szerinti lépcsőzetes és következetes felépítésével tárgyalja. Ez az erkölcstan nem teológiai kompendiumok kivonata, hanem a katolikus erkölcstan tudatos didaktikai földolgozása, mely azonban a teológiából bőven merít. A fogalmazása egyszerű, bár a stílusa gondos. A tanuló életkörében mozgó kazuisztika, hasonlatok, példaszók és jeles mondások hozzájárulnak a könnyebb értéshez és élénkítéshez. A tankönyv követi azt az erkölcsnevelői programot, melynek legnemesebb vallója Fr. W. Förster, mely irányzat az erkölcsi elveknek következetes induktiv, a növendék élményeiből kiinduló és az erkölcs egyéni meg társadalmi vonatkozásait és szentesítéseit pszichológiailag közvetítő tárgyalása. Ez az erkölcstan nem csak arra tanít, hogy mik a kötelességeink, de megmondja miképp lehet szert tenni a teljesítésükhöz szükséges erőre. Ezért magába foglalja a szüksége aszkétikai utasításokat is.