Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Schermann Egyed: A búcsú
A Keresztény Kis Könyvtár kötetei a tízparancsolatot, az anyaszentegyház parancsait, valamint a szentségeket magyarázzák, főként az erkölcsi nevelés céljával, de számos más vallásos témát is érint a sorozat (például a szekták, a babona, a szociáldemokrácia). A sorozat huszonhat kötete 1924 és 1929 között jelent meg.
Ez a kötet a sorozat tizenegyedik kötete, és a búcsúkról az 1925-ben érvényben levő egyházi rendelkezések szerint szól.
A búcsú a már megbocsátott bűnökért járó ideiglenes büntetéseknek az Isten előtt érvényes elengedése, melyben az egyházi felsőbbség az élőket feloldozásképpen, a megholtakat pedig könyörgésképpen az egyház közkincséből részesíti. A búcsú intézménye szorosan összefügg a szentek egyességéről és az egyház közkincséről szóló hitigazságokkal. Az egyháznak van hatalma búcsúk engedélyezésére, mert Krisztus Urunk egyetemes megkötözési és föloldozási hatalmat adott neki. Búcsúban nemcsak az élők, hanem azok a megholtak is részesülhetnek, kik Krisztusban, vagyis vele a megszentelő kegyelem által egyesítve haltak meg és még a tisztítótűzben szenvednek, vagyis, akik egyrészt nem kárhoztak el, de másrészt még a mennyországba sem mehettek be, mivel még nem tisztultak meg teljesen. De más módon részesíti az egyház az élő híveket és más módon a megholtakat búcsúban.