Ez a kötet a „Lelki élet mesterei” című sorozatban jelenik meg, és három tanulmányt tartalmaz: Az imádság iskolája; A liturgia szelleme és Az Úr imádsága címűt. Az első alapfokon tanítja az imádság gyakorlatát, a második az Egyház közös imádságáról és istentiszteletéről szól, a harmadik pedig példát adva a helyes elmélkedésre, legszentebb imádságunkat, a Miatyánkot mutatja be a lelki életet élők számára. Az imádság az ember legalapvetőbb megnyilvánulása Isten irant.
Guardini (1885–1968) nemcsak kiváló teológus volt, hanem a lelki élet mestere. Ő maga igen korán bekapcsolódott a német liturgikus mozgalomba, és onnan kapta az indítást A liturgia szelleme c. mű megírására. A liturgia híveinek kedvenc olvasmánya volt ez a könyv évtizedeken keresztül, s ma is megbecsült írás, miután a II. Vatikáni Zsinat a mű legfőbb eszméit és megállapításait szentesítette. „Az imádság iskolája” vagy ahogyan a német eredeti cím mondja: „alapiskolája” sokaknak szolgált kézikönyvül a helyes imádkozás megtanulásához. Mindenkinek érthető nyelven, a lelkiség szakértőjeként mutatkozik be Guardini ebben a könyvben. Az egész műben, még apró, találó megjegyzéseiben is érződik, hogy nemcsak elméletben, de a gyakorlatban is jól ismerte a szerző az imádság művészetét, a helyes imádkozás titkát. Az Úr imádsága című elmélkedés sorozatában be is mutatja, hogyan lehet közismert szövegeket is érzékeny áhítattal, ugyanakkor magas teológiai fejtegetéssel világosabbá, érthetőbbé és lelkileg hasznosabbá tenni.
Guardini stílusa is hozzájárul műveinek értékeléséhez és népszerűségéhez. Bővelkedik az életből vett példákban, hasonlatokban és fordulatokban. Mindegyik mű azt bizonyítja, hogy szerzőjük a nehéz helyzetekben az imádsághoz fordult vigasztalást, erőt keresve. Ugyanígy művei mindnyájunknak igazi vigasztalást, erőt és segítséget nyújtanak, hogy odaadóbban és igazibban tudjuk keresztény küldetésünket megvalósítani a világban.