Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Polzovics Iván: A Lateráni Szerződés. A Szentszék nemzetközi jogi helyzete
A „római kérdés” mint elintézetlen probléma, több mint egy félszázadig zavarólag és hátrányosan hatott Olaszország nemzeti életére, de ezenfelül még sokkal inkább érintette és a nemzetközi jogban szinte elhomályosította a Szentszék nemzetközi jogi helyzetét. A pápai szuverenitás, mint erkölcsi fogalom ugyan érintetlen maradt, de a pápai szuverenitással velejáró nemzetközi jogállás nem jutott mindenütt kellő kifejezésre, vagy egyáltalán nem is honoráltatott a nemzetközi jogéletben.
A lateráni szerződés egyszerre véget vetett ezen helyzetnek. Az olasz állam és a Szentszék között 1929. febr. 11-én jött létre. Okmányai: 1. Alapszerződés. Az olasz állam elismerte a Szentszék teljes tulajdonjogát a Vatikánvárosi Állam, ill. egy sor bazilika, kolostor, palota és épület fölött, ígéretet tett Vatikánváros vízellátásának, távíró-, távbeszélő-, szikratávíró-, rádió- és postaösszeköttetésének, a pápa aktív és passzív követküldési jogának biztosítására, külön vasútállomás építésére. Kimondták, hogy a pápa személye szent és sérthetetlen. Szabályozták a bíborosok és a vatikáni állampolgárok jogviszonyait, rendezték az igazságszolgáltatást, biztosították a pápaválasztás szabadságát. 2. Pénzügyi megállapodás. A pápaságot ért pénzügyi veszteségekért az olasz állam pénzügyileg támogatja a Szentszéket. 3. Konkordátum. Az olasz államban szabályozta az Egyház helyzetét. Elismerte az egyházi házasság érvényességét, bevezette a középfokú hitoktatást, biztosította a katolikusok egyesülési jogát, egységesen szabályozta a püspöki székek betöltését.
Ez legnagyobb bizonyságtétel amellett, hogy a lateráni szerződés – jóllehet a Szentszék és Olaszország között jött létre – nem tisztán belső olasz ügy, sőt a nemzetközi jogéletben és jogfejlődésben különleges jelentőségű mozzanat. A Szentszék és az olasz állam közt megtörtént kiegyezés nemcsak belső olasz vonatkozásban tüntette el a „római kérdés”-t, hanem az megszűnt égő sebe lenni a világegyháznak is. A nemzetközi jogban pedig a Szentszék senkitől kétségbe nem vonhatatlanul elfoglalta azt a helyét, mely megillette és megilleti.
A könyv a lateráni szerződés teljes megvilágítását adja, nemcsak tárgyi, de jogi
szempontból is. A könyv fejezetei:
I. A Szentszék mint a nemzetközi jogközösség tagja;
II. A Szentszék nemzetközi jogállásának történeti áttekintése az egyházi
állam megszűntéig (A pápai primátus kialakulásától a nagy francia forradalomig;
A Szentszék nemzetközi jogállásának alakulása a nagy francia forradalom és a
napóleoni háborúk alatt; A Szentszék helyzete az olasz egységre törő
mozgalomban);
III. A Szentszék a garancia-törvény hatálya alatt (A garancia-törvény
keletkezése és lényeges tartalma; A garancia-törvény jogi minősítése; A
Szentszék nemzetközi helyzete a garancia-törvény óta. – A garancia-törvény
kritikája; A Szentszék és Olaszország);
IV. A lateráni egyezmények keletkezése és általános jellemzése (A római
kérdés megoldásának útja; A lateráni egyezmények általános jellemzése);
V. A Szentszék nemzetközi szuverenitása;
VI. A Città del Vaticano keletkezése;
VII. A Città del Vaticano államisága;
VIII. A Szentszék nemzetközi cselekvési képességének korlátai;
IX. A Szentszék jelen nemzetközi jogállásának összefoglaló végleges
megállapítása és kritikája;
Szerződés a Szentszék és Olaszország között;
A Lateráni Szerződés szövege.
Ez a mű a Szent István Könyvek sorozatának 114. kötete. Az 1923 és 1936 között megjelentetett Szent István Könyvek célja a katolikus kultúra fejlesztése, a katolikus tudomány terjesztése és népszerűsítése. A sorozat az emberi tudás minden ágát felkarolja, és a publikálás idejének tudományának színvonalán mozog. Megmutatja, hogy az igaz tudomány nem ellenkezik Krisztus kinyilatkoztatásával, melyet sértetlenül őriz, és a maga teljességében tanít a katolikus egyház. Meggyőzi a világot arról, hogy a tudós is, az irodalmár is lehet igaz katolikus, és ugyanúgy, a tudomány művelésében a katolikus hit és meggyőződés nem akadály, inkább nagy segítség. A kötetek oly stílusban jelentek meg, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy minden művelt egyén érdeklődéssel olvashassa. A sorozat mindegyik tagja a katolikus világnézetnek beszédes hirdetője. Az olvasni vágyó katolikus közönségnek oly műveket nyújt, amelyek kielégítik igényeiket anélkül, hogy veszélyeztetnék hitüket, sőt amelyek alkalmasak arra, hogy a tudás és műveltség eszközeivel is megerősítsék őket vallásos meggyőződésükben és világnézetükben.