A Szent Erzsébetről nevezett betegápoló nővérek szerzete a könyv megírásának idején 150 év óta él és működik budapesti kolostorában. Ez a jubiláris év alkalmul szolgál a szerzet múltjának, jelen állapotának és vele templomának és kórházának ismertetésére.
A szerzet tiszteletreméltó kora, a fővárosban teljesített közhasznú működése megérdemli a megemlékezést; a benne rejlő – szinte mondhatnók elrejtett – vallási, kulturális és szociális értékek sokkal nagyobbak, mintsem szabad lenne azokat az eddigi ismeretlenségben hagyni. Minthogy a kolostor és a templom keletkezése megelőzte a szerzet itteni letelepedését, a könyv kitér az alapító budai Szent Ferenc-rend előmunkálataira is.
Ez a monográfia szélesebb körök igényeit elégíti ki, de hozzájárul néhány szerény részletadattal a kultúrtörténetünkhöz tartozó szerzettörténet kiegészítéséhez is. A könyv első részében a Szent Erzsébet-szerzet alapltásáról és fejlődéséről ír. Ezután a ferencesek budai vizivárosi úttöréséről tárgyal, majd az elárvult kolostorukat átvevő Szent Erzsébet-szerzet 150 éves történetéről. A következő rész az erzsébetiek templomát mutatja be művészettörténeti szempontból is, majd a Szent Ezsebet-szerzet női kórházát részletekbe menően. A befejező rész gazdag levéltári anyagot tartalmaz latin, német és magyar nyelven, és közli az erzsébetiek névsorát a budai kolostorban a 150 éves történetlmükben. A kötete gazdag képanyag illusztrálja.