A világnézetek lélektana az újabb tudományágak közé tartozik, amelyet aránylag kevesen művelnek. Legjelentősebb művelője külföldön Jaspers, nálunk Kornis Gyula. Jelen munka az első magyarnyelvű kísérlet összefoglaló világnézet-lélektanra. Ennek a munkának tudományos igényei vannak, de ezenfelül közérthetőségre törekszik. Nem kétséges ugyanis, hogy napjainkban a világnézetek lélektanának eredményei nem csupán a szakköröket, hanem egész kulturális és gyakorlati életünket is közelről érdeklik. Hiszen még a politikai életben is világnézetek frontjai állnak egymással szemközt, a nagyhatalmak döntő állásfoglalásait világnézeti szempontok befolyásolják mind a kül-, mind pedig a belpolitikában. Korunk egyetemes kultúrájának és civilizációjának válsága végelemzésben világnézeti válság. A gyógyulás útja a világnézet megújhodásán, a vallássos élet és a metafizika újjászületésén át vezet. Elöljáróban csak annyit említünk meg bizonyságul, hogy minden szakember rendületlenül hisz abban, hogy épp az ő szaktárgya hivatott megmutatni a válságból kivezető utat. A közgazdász a gazdasági életben, a moralista az erkölcs területén, az államférfi a politikában, a szociológus a társadalom jelenségeiben, a szellemtörténész szellemi életünk mozzanataiban, a fajbiológus a kedvezőtlen vérkeveredésben és idegen fajok illetéktelen uralmában stb., látja a válság legmélyebb gyökerét. Ezzel mindegyik egyoldalúan vallást, legalább is valláspótlékot csinál a saját szakjából, önkénytelenül is bizonyítva ilyen módon, hogy a vallás, a világnézet területére megy vissza a válság eredete.
Ettől az időszerű fontosságtól függetlenül, mindig fontos lesz még a világnézetek lélektanának számos eredménye mindazok számára, akiknek hivatása a vallás és világnézet szolgálata, ápolása, alakítása stb., tehát lelkészek, misszionáriusok, hívők és apostolkodók számára éppúgy, mint a filozófusok és a pedagógussok számára. A filozófus tudományos eszközökkel alkotja meg világnézetét, tárgyilagosságra törekszik, tehát múlhatatlanul szükséges és előnyös, ha ezen közben tudatára ébred a saját világnézetkialakulása titkos lelki rugóinak. A pedagógus a nevelésnek célját mindig a világnézet, az értékelés területéről kapja, és egyik legfontosabb feladata az érzületi „koncentráció”, vagyis nem csupán a különböző tantárgyak anyagában kell kapcsolatot keresnie, nem csupán ismereteket kell kapcsolnia, hanem az iskolát átható vallásos, hazafias világnézetnek és értékelésnek kell egységesnek lennie, tehát az érzület kapcsolatát, összehajtását, összhangját kell megteremtenie.
A világnézetek lélektanának tárgyalása a következő témák szerint történik:
1. Alapfogalmak. (Mi a világnézet?; A világnézetlélektan feladata; A
világnézetek lélektani megismerésének forrásai és módszerei; A világnézetek
tipológiája);
2. A világnézetek általános típusai (Ösztönös és tudatos világnézet;
Személyiség és világnézet; Valódi és álvilágnézet);
3. A világnézetek ágainak tárgyköreinek típusa (Ismeretkritikai típusok; A
gondolkodás típusai; A kedély beállítottságai. Életfelfogások; A szenvedés
problémája az életfelfogásokban; A cselekvés életfelfogásai; Metafizikai
világképek; A vallásosság mivolta és formái; Az Isten-eszme eredete; Az
okkultizmus; A politikai világnézetek);
4. A világnézetek alanyi különbségei (A világnézetek történeti típusai;
Népek és nemzetek világnézetei; Férfi és női lélek. Szexualitás és világnézet; A
világnézet egyéni különbségei).