A Keresztény Kis Könyvtár kötetei a tízparancsolatot, az anyaszentegyház parancsait, valamint a szentségeket magyarázzák, főként az erkölcsi nevelés céljával, de számos más vallásos témát is érint a sorozat (például a szekták, a babona, a szociáldemokrácia). A sorozat huszonhat kötete 1924 és 1929 között jelent meg.
Nincs semmi, ami az emberi lelket annyira felemelné és gyönyörködtetné, mint a nagy mindenségben megnyilatkozó pompás rend, melyet bölcsen megalkotott s pontosan végrehajtott törvények létesítik és biztosítják.
Isten az embernek is adott törvényeket s ezek által megjelölte neki a pályát, amelyen haladnia kell, ha e világon s az örök életben boldogulni akar. Megkaptuk a természettörvényeket, majd a kinyilatkoztatott törvényeket, Isten tíz parancsolatát. Isten tíz parancsa a tíz sziklaszilárd pillér, amely a boldogság hídját tartja. A tíz parancs adja meg az államoknak, a társadalomnak a szilárdságot és rendet. A családoknak s egyeseknek becsületet, egészséget, jólétet biztosít. De viszont jaj annak, aki a törvénnyel összeütközik.
Azt sem szabad feledni, hogy míg az isteni áldás és üdvösség az összes parancsok hű megtartásához van kötve, addig elégséges egyetlen parancs megszegése, hogy szerencsétlenségünket megpecsételje. A szeretet az, mely valamennyi, talán súlyosnak látszó törvény betöltését könnyűvé és édessé teszi. A szeretet s a kegyelem, melyet Isten a szerető szívekbe önt, magyarázza meg az Úr Jézus igéit: „az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.” (Mt 11,30); és azt, amit Szent János állít: „az ő parancsai nem nehezek.” (1Jn 5,3)
Ez a kötet a sorozat hetedik kötete, amely a tízparancsolat hetedik és tizedik parancsát fejti ki és magyarázza: „Ne orozz!” és „Felebarátod házát ne kívánjad … se semmit, ami az övé!” (Kiv 20,15.17)