Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Müller Lajos: A házasság
A Keresztény Kis Könyvtár kötetei a tízparancsolatot, az anyaszentegyház parancsait, valamint a szentségeket magyarázzák, főként az erkölcsi nevelés céljával, de számos más vallásos témát is érint a sorozat (például a szekták, a babona, a szociáldemokrácia). A sorozat huszonhat kötete 1924 és 1929 között jelent meg.
Ha az emberi társadalmat élő szervezethez hasonlítjuk, annak első sejtjét a családban ismerjük fel. A családból indul s fejlődik ki, a család szelleme szerint igazodik s épül fel a haza, az állam, maga az Egyház s általában minden társadalmi berendezkedés itt a földön. A család gyökere pedig a házasság.
Ez a kötet a sorozat huszonnegyedik kötete, amely a házasságról, mint Istentől tervezett életállapotról s mint Krisztustól alapított szentségről értekezik.
A tárgy fontosságáról s időszerűségéről szinte kár szót vesztegetnünk. Hiszen nincs intézmény, amelytől egyéni boldogságunk, szegény hazánk jövője, Egyházunk virágzása annyira függne, mint a házasságtól. Hozzá még összes reménységünk e mentsvára éppen napjainkban a világnézeti harcok gyúpontjában van. A házasság meg-megújuló roham alatt áll. A protestantizmusban is, amely nem kívánja ugyan a házasságot szabadszerelemmel helyettesíteni, de midőn a hetedik szentséget az egyszerű polgári szerződések színvonalára süllyeszti, voltaképpen a szabadszerelem útját egyengeti. Sajnos, maguk az államok is az ún. polgári házasság létesítése által e tekintetben a protestantizmus álláspontjára helyezkedtek. A keleti egyházak közismert konzervatív hajlamuknál fogva a házasság szentségi jellegét ugyan védik, de ennek egyik Istentől rendelt folyományát, az abszolút felbonthatatlanságot szintén elvetik. Így tehát egyedül a katolikus Egyház, az isteni kinyilatkoztatásnak Szentlélektől segélyzett s ellenőrzött bizományosa, tartotta fenn épségben a krisztusi tant.