Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Mindszenty József: Emlékirataim
Mindszenty József, a XX. század szentéletű, legnagyobb magyar egyházi személye, így ír emlékirataik előszavában:
„Akik történelmi események központjában állottak, sokszor gondolnak emlékirataik közlésére. Különösen akkor, ha a Gondviselés intézkedéséből magas kort érhettek el. Én nem annyira az évek jogán, mint inkább az átélt történelmi események tanújaként veszem kézbe a tollat. Nem lehetek laudator temporis acti, mint mások, akik szerencsésebbek voltak nálam. Emlékeim nagy részét kereszthordozások hosszú évei s a passzivitásra való kényszerítés foglalják el; a tevékenységben töltött idő valamivel kevesebb. S e szomorú korszakban, mintegy odaültetve a fekélyes Jób mellé, nem jelenthetek sok örvendetest vagy vigasztalót, kivéve az Istenbe vetett hit állandó örömét, amelytől nem tudtak megfosztani. Így tehát nem érzek keserűséget sem. A kötelesség indítását érzem, amikor egy magamban érzett elégikus csendben, a valóságot írom meg: azt, ami történt s úgy, ahogy volt.
Emlékirataim úgy mutatják meg az olvasónak – mintegy belülről – az átélt valóságot, ahogyan az végbement. Évtizedeken át némán tartott ajkaim itt szólalnak meg először a börtönökben megjárt életutamról is. Azt kérdezheti az olvasó, elmondottam-e mindent. Válaszom: előadtam mindent, csak azt nem részleteztem, amit a jóízlés, meg a férfiúi és papi önérzet tilt.
Amiről beszámoltam, azt sem azért írtam meg, hogy fájdalmaim és sebeim gyümölcseit bármilyen tekintetben learassam. Azért tanúskodom, hogy a világ újra tudomásul vegye, mit cselekszik a bolsevista rendszer az alája rendelt emberi életekkel és sorsokkal. A magyar Egyház fejének keresztjét emelem fel a világ előtt: emlékeztetni akarom magyar népem roppant szenvedéseire. Ugyanakkor fel szeretném hívni figyelmét azokra a veszélyekre, amelyek a ma még megmaradt szabad társadalmakat elpusztítással fenyegetik.”
Az emlékiratokban leírt események fejezetei: 1. Első és második fogságom; 2. Az egyház harca a megszállókkal; 3. Letartóztatásom, az Andrássy-út 60-ban, a bírósági színjáték; 4. Börtönöm. Szabadulásom. Menedékhelyem; 5. Számkivetésben.
A könyv megjelentetésének érdekes történelmi háttere: Az emlékiratoknak ez a negyedik kiadása 1989-ben jelent meg, a kommunista diktatúra végnapjaiban. A vallásszabadságot hirdető rendszerben a Szent István Társulatnak minden kiadványához előzetes engedélyre volt szüksége a pártállamtól. Amikor a kiadó kérte a bíboros emlékiratai kinyomtatásához az engedélyt, legnagyobb meglepetésre megkapa. Ez volt a biztos jele a diktatúra megszüntének…