Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Martin Aurél: Szent Pál
Szent Pál felléptekor a názáreti Jézus tanítása a világ egy félreeső részében, szemita földterületen élt a művelt világ előtt még rejtett életet. Pál halálakor a kereszténységnek súlypontja a szemita-földről már áthelyeződött a görög-római világba, aminek óriási jelentősége volt külső és belső kifejlődésére.
A hívő szemében Szent Pál „kiválasztott edénye Krisztusnak, hogy elvigye Jézus nevét a pogányok közé”. A megdicsőült Jézus irányította az ő világmisszióját. Sőt Szent Pál apostol a többi apostollal együtt az isteni kinyilatkoztatás szervei közé tartozik, s ennek következtében az ő tanítása a krisztusi kinyilatkoztatást kiegészítő és kikerekítő újdonságokban is gazdag. Emellett kiváló figyelmet érdemel az egyéni színezés, amelyben nála ezek az örök igazságok jelentkeznek.
Hívő és hitetlen megegyezik, hogy tarzusi Pál emléke a világtörténelemben halhatatlan. Halhatatlan nemcsak munkás életének eredményei, hanem egyénisége miatt is, mert amit alkotott, azt személyiségének teljes érvényesítésével és kiaknázásával alkotta.