Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Márki Sándor: II. Rákóczi Ferenc élete
II. Rákóczi Ferenc életét először önmaga írta meg. A szabadságharcról szóló részletet az Örök Igazságnak ajánlotta, mert munkáját – úgymond – egyedül azért készítette, hogy tanúskodjék az igazság mellett, amely Istennek ebben a művében, a szabadságharcban is megnyilatkozott. „Rákóczi lelke! – írták másfél század múlva az ő konstantinápolyi sírjának lazarista őrei. – Ki írná le a te szépségedet? Ki tudna nevet adni annak a hatalmas érzelemnek, amelyből erőt merítettél? Ki tudja más, csak te, akit hazának nevez az emberi nyelv!” Rákóczi alázatosan borult le az Örök Igazság előtt, de azzal szemben is bátran emelte föl fejét, mikor megvallotta, hogy törekvései csak egynek nem árthattak, a hazának; mert az volt első és fő célja, hogy fölszabadítsa nemzetét az idegen járom alól.
Márki Sándor (1853–1925) egyetemi tanár három kötetes Rákóczi monográfiájának rövidített változata a könyv, mely röviden vázolja Rákóczi életét és történelmi jelentőségét. A könyv fejezetei: Rákóczi gyermekkora; Rákóczi serdülőkora; Rákóczi házassága; A jobbágyok fölkelése; Rákóczi tervei s elfogatása; Rákóczi fogsága és menekülése; A szabadságharc előkészítése lengyel földön; A szabadságharc kezdete; Az első politikai s katonai sikerek; Az 1704–5. évi téli hadjárat; A vezérlő fejedelemség; A nagyszombati békealkudozás; Az 1706. évi hadjárat; Az erdélyi fejedelmi beiktatás; Az ónodi függetlenségi nyilatkozat; Szövetség az oroszokkal; Nemzeti kormány és hadsereg; Rákóczi a gazdasági önállóságért; Rákóczi a szellemi műveltségért; Háborús országgyűlések; A trencséni csata; Vitam et Sanguinem!; Rákóczi mint a haza ellensége; Az 1709/10. évi téli hadjárat; A vég kezdete; Az utolsó hetek a hazában; A szatmári béke; Lengyelországban; Danckában; A tengeren; A Napkirály közelében; A grosbois-i remete; Rákóczi meghívatása Törökországba; A fejedelem Drinápolyban; Konstantinápoly vidékére belebbezve; Harmadik út a tengeren; Rodostóban; Kolostori csend; Mulandó és örök dicsőség; Készülődés életre, halálra; Rákóczi halála; Rákóczi a történelemben és a köztudatban.
Ez a mű a Szent István Könyvek sorozatának 27. kötete. Az 1923 és 1936 között megjelentetett Szent István Könyvek célja a katolikus kultúra fejlesztése, a katolikus tudomány terjesztése és népszerűsítése. A sorozat az emberi tudás minden ágát felkarolja, és a publikálás idejének tudományának színvonalán mozog. Megmutatja, hogy az igaz tudomány nem ellenkezik Krisztus kinyilatkoztatásával, melyet sértetlenül őriz, és a maga teljességében tanít a katolikus egyház. Meggyőzi a világot arról, hogy a tudós is, az irodalmár is lehet igaz katolikus, és ugyanúgy, a tudomány művelésében a katolikus hit és meggyőződés nem akadály, inkább nagy segítség. A kötetek oly stílusban jelentek meg, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy minden művelt egyén érdeklődéssel olvashassa. A sorozat mindegyik tagja a katolikus világnézetnek beszédes hirdetője. Az olvasni vágyó katolikus közönségnek oly műveket nyújt, amelyek kielégítik igényeiket anélkül, hogy veszélyeztetnék hitüket, sőt amelyek alkalmasak arra, hogy a tudás és műveltség eszközeivel is megerősítsék őket vallásos meggyőződésükben és világnézetükben.