Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Raissa Maritain: Nagy barátságok; Jacques Maritain: A filozófia alapelemei
A kötet két (illetve három) könyv egyben.
Jacques Maritain századunk első felében a keresztény szellemű, tomista bölcselet egyik legnagyobb hatású képviselője volt. Több nemzedék szellemi atyja lett. Az igazságkutatás „romantikusának” nevezte egyszer magát, olyan „eredetkutatónak”, aki igyekszik fölfogni elrejtett források üzenetét. Így talált rá Aquinói Szent Tamás bölcseletére, amely „szellemi kalandjának” legbensőbb irányítójává vált. Igazában egyetlen nagy szenvedély hajtotta egész életében: Isten keresése. Ezt a nagyszerű és fáradságos utat nem egyedül járta végig, megosztotta a keresés örömét és fáradalmát elsősorban Raissával akivel a Sorbonon találkozik. 1904-ben összeházasodnak. 1906-ban Raissa megkeresztelkedik, Jacques – aki protestáns volt – katolizál. Raissa eleinte Jacques-kal együtt hitetlen. A megtérés és megkeresztelkedés elmélyült metafizikai kutató és terjesztő munka kiindulópontja lett. Jacques-nak különleges képessége volt a baráti vonzalmak fölébresztésére, irányítására. Alakítani, sugározni tudta hitét, tanait, eszméit. Élete regény, az igazságot kutató ember életének regénye. Raissa pedig nemcsak hűséges feleség, hanem munkásságának legjobb értetője és egyben munkatársa is volt.
Raissa finom érzékkel, olvasmányos stílusban írta meg 1941-ben a Nagy barátságok című művét, majd 1944-ben ennek folytatását, a Kegyelem útjai címmel. A jelen fordítás – mint az eredeti francia is – együtt hozza a két művet. Ezekben föltárul a szellemi és kegyelmi kaland. Raissa könyvének nagy értéke először talán az, hogy igaz és nagy barátságot ábrázol, amelyek a mai életkörülmények között olyan ritkák. Aztán nagy értéke, hogy érdekes, hiteles kortörténeti, szellemtörténeti dokumentum. De ezeken túlmenően legmélyebb értéke az, hogy világos, meggyőző szellemi-lelki dokumentum a megtérésről, a keresztény hit fölfedezéséről, a kegyelem csodálatos munkájáról, arról, hogy hogyan működik a kegyelem azok lelkében, akik őszintén keresik az igazságot
Az olvasó először úgy érzi, egy regényt vett kézbe, s közben kiderül, hogy egy nagyon komoly lelkiéleti könyvet forgat, komoly lelkiséget sugárzó, nevelő, ébresztő hatású művet olvas, amit érdemes végigolvasni.
1920-ban jelent meg J. Maritain A filozófia alapelemei c. műve. Maritainnek H. Bergson nyitotta föl szellemét a valóság teljesebb látására, a metafizikai létszemléletre. Nagyon közel került kezdetben Bergsonhoz, de ugyanakkor vele szemben meg tudta őrizni a kritikus távolságot is. Megtérése után kezdi el olvasni Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae-jét, amely egész életére elkötelezi aztán a tomizmushoz. 1914-ben a párizsi Institut Catholique tanára lesz. Közelebbről megismerkedik a domonkosokkal és a velük való barátság révén a neotomizmus bölcseletével, amelynek aktív művelője és hivatalos képviselője lesz. Ebből a szellemi törekvésből és légkörből nőtt ki A filozófia alapelemei című könyve. Az arisztoteleszi-szent-tamási bölcselet hiteles kidolgozása és tanítása általi továbbadása a szerző célkitűzése. Az eredeti tomista tant a letűnt századok és a korabeli bölcselet elveinek és eredményeinek fényébe állítva dolgozza ki. Kezdőknek szánja művét, a tomista bölcseletbe való első bevezetésnek, megbízható, mindenki számára érthető és könnyen kezelhető kézikönyvnek. P. Hugon és P. Gredt által írott tomista kézikönyveket is figyelembe veszi könyvének kidolgozásánál, vagyis azt a szellemet és előadási módot, ahogyan a skolasztikus bölcseletet a katolikus egyetemeken és főiskolákon előadták.
J. Maritain a tomizmus kiváló képviselője. A tomizmus időt álló bölcseletnek vallja magát (philiosophia perenis), és ténylegesen megvan a tomizmus maradandó hiteles formája. A katolikus gondolkodás pedig elvben elkötelezte magát a hiteles tomizmussal, illetve annak eredeti formájával, amely közvetlenül Arisztotelesre és Aquinói Szent Tamásra megy vissza. Így a tomizmus nem múló divat és aktualitás szeszélyeinek kitett bölcselet, hanem a katolikus gondolkodás maradandó és érvényes letéteménye és teljesítménye, amellyel ma is számolni kell. Tudtunkkal a II. Vatikáni Zsinat után is érvényben van a pápai rendelkezés, mely szerint ebben a szellemben kell a papnövendékeket nevelni, és a katolikus szellemű bölcseletet előadni. Tehát föltétlenül alkalmat és lehetősége kell adni az érdeklődőknek és az érintetteknek, hogy hitelesen ismerhessék meg a tomista bölcseletet.