Lucien Duval (1918–1984) jezsuita szerzetes, népszerű sanzonszerő, énekes – és alkoholista. Szenvedélybetegsége súlyosra fordult, de vissza tudott térni annak rabságából az Anonim Alkoholisták segítségével. Könyvében feltárja a múltját, szembenéz önmagával, és segíteni akar a sok szerencsétlen alkoholistán. A nem-alkoholisták számára felhívja a figyelmet erre a szörnyű, pusztító betegségre.
„Tartozom mindazoknak, akik bizalommal voltak irántam, amikor Jézus Krisztusról énekeltem nekik, és akiknek joguk volt megtudni, hogy mi lett belőlem. Főleg az alkoholistáknak tartozom ezzel. Amikor még nem voltam magam is alkoholista, amikor ez a betegség még nem járt át engem is, közömbösen mentem el mellettük. Nem is tudtam, hogy mit jelent ez. Amikor én is sorra kerültem és alkoholista lettem, felfedeztem, hogy ez borzalmas, rosszabb mindennél, amit csak el lehet képzelni. Mindenki hallgat erről, és ezalatt milliók teszik tönkre családjukat, kerülnek börtönbe, vagy halnak bele a kétségbeesésbe. Ez tűrhetetlen, és minthogy én átmentem ezen, nekem beszélnem kell erről belső kényszerből.” – mondja Duval atya.