Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Lippay Lajos: A protestantizmus
Regényszerűen érdekes olvasmány ez a könyv, mely feltárja előttünk a vallási „szabad vizsgálódás” történetét. A szerző, Lippay Lajos (1897–1949) kanonok, hittudományi főiskolai tanár a szerényen választott cím alatt sorra veszi a protestáns egyházakat és az azokból keletkezett szektákat. Ismerteti mindegyiknek történetét, jelenlegi helyzetét, tanítását és vallási életét. „A protestantizmus” gyűjtőfogalom alatt szereplő egyházakat és szektákat azonban csak a „szabad vizsgálódás elve” köti egymáshoz. Egyébként tanításuk nemcsak a hivatalos tanítói tekintély elvéhez ragaszkodó Egyháztól, hanem egymástól is annyira elválasztja őket, hogy egyik-másik közülük, mint például a politheizmust és poligámiát tanító mormonok, vagy a millenisták közelebb állnak a pogánysághoz, mint a kereszténységhez.
A könyvben nincs semmi polémia; nem kell, nem is lehet a „felekezeti béke” viharcsengője után nyúlni. Figyelmet érdemel hideg objektivitása, amellyel a protestáns egyházak hittételeit megismertetni törekszik alapvető hittani irataik nyomán. Befejezésül tárgyalja a protestáns felekezetek egymásközti, valamint a katolikus és protestáns egyházak egységesítésére irányuló törekvéseket. Függelékben statisztikát közöl a protestáns egyházak, felekezetek és szekták híveinek számáról. (Oetter György) A könyv felépítése:
A reformáció előzményei.
I. Luteránus és kálvinista egyházak (Luther Márton, Zwingli Ulrik, Kálvin János hitújítása; A lutheri és kálvini hitújítás elterjedése az alapítók halála után. Az elterjedés okai. A jelen helyzet; A luteránus és kálvinista egyházak tanítása).
II. Az anglikán egyház (Az anglikán egyház eredete, fejlődése, mai helyzete, tanítása, vallási élete).
III. Az európai kontinensen keletkezett szekták (Arminiánusok; Herrnhuti-testvérek társasága; Mennoniták; Nazarénusok; Óluteránusok; Schwenkfeldiánusok; Templomosok; Újrakeresztelők; Unitáriusok; Valdiak).
IV. Angol és amerikai eredetű szekták (Presbiteriánusok; Kongregacionalisták; Baptisták; Kvékerek; Metodisták; Üdvhadsereg; Irvingiánusok; Újapostoli egyház; Adventisták; Mormonok; Millenisták (Komoly bibliakutatók); Kisebb szekták és vallási áramlatok).
V. A katolikus Egyházból újabban kivált szekták és nemzeti egyházak (Az utrechti unió [Az utrechti egyház; Az ókatolikusok; A lengyel nemzeti egyház; A horvát nemzeti egyház]; Más nemzeti egyházak és felekezetek [A mexikói nemzeti egyház; Fülöp-szigetek nemzeti egyháza; Cseh-szlovák egyház; Mariaviták; Haiti ortodox egyháza; ceyloni szekta; Liberális katolikus egyház; Újkatolikus egyház]).
Egységre irányuló törekvések.
Ez a mű a Szent István Könyvek sorozatának 121–122. kötete. Az 1923 és 1936 között megjelentetett Szent István Könyvek célja a katolikus kultúra fejlesztése, a katolikus tudomány terjesztése és népszerűsítése. A sorozat az emberi tudás minden ágát felkarolja, és a publikálás idejének tudományának színvonalán mozog. Megmutatja, hogy az igaz tudomány nem ellenkezik Krisztus kinyilatkoztatásával, melyet sértetlenül őriz, és a maga teljességében tanít a katolikus egyház. Meggyőzi a világot arról, hogy a tudós is, az irodalmár is lehet igaz katolikus, és ugyanúgy, a tudomány művelésében a katolikus hit és meggyőződés nem akadály, inkább nagy segítség. A kötetek oly stílusban jelentek meg, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy minden művelt egyén érdeklődéssel olvashassa. A sorozat mindegyik tagja a katolikus világnézetnek beszédes hirdetője. Az olvasni vágyó katolikus közönségnek oly műveket nyújt, amelyek kielégítik igényeiket anélkül, hogy veszélyeztetnék hitüket, sőt amelyek alkalmasak arra, hogy a tudás és műveltség eszközeivel is megerősítsék őket vallásos meggyőződésükben és világnézetükben.