Lendvai István (1885–1945) újságíró két római útjának emlékeiből válogatta össze a könyv mozaikdarabjait. Az egyiket 1929 őszén tette meg, a másikat 1931 tavaszán, a Rerum Novarum-enciklika negyvenéves jubileuma alkalmából.
Ritkán nyúl illetékesebb toll Róma hálás témájához. Lendvai költő és publicista egy személyben, s mind a kettő kiváltságos fokon. Róma méltó élvezéséhez komoly tanulmányokat is végzett. Ismeri a guidák és művészi tájékoztatók adatait, de lelkében feldolgozza, újjá éli azokat, s igen érdekes, színes, elmés és hangulatos elmélkedéseket és elmefuttatásokat sző közéjük. Minden érdekli őt, templomok, szertartások, romok, múzeumok, sétányok, piacok, politikai felvonulások, népszokások egyaránt gyarapítják megfigyelő s igen aktív és spontán szellemét. Szereti a természetet, el tud bolyongani elsüllyedt századokban, szép tudása van történelemből, mitológiából, jó szeme a művészetekhez, jártassága a politikában, és rajong a szépért, ha tenger, ha ligetek, ha művészi festmények ontják feléje.
Ki kell emelni Lendvai István szép, mély, egészséges katolikumát, egyik-másik politikai kérdésben, az azóta elváltozott divat mellett is változatlan meggyőződését, szívós állhatatosságát. Világnézete végiggondolt, kidolgozott, összeegyeztetett. Vallásossága mélyen intelligens, megküzdött, férfias és lendületes hit, amely nem kerüli el a hitvédelem alkalmait sem.
A kötetben elszórt négy szép költemény úgy hat, mint négy művészi illusztráció; a költő „koszorújának” legszebb virágai közé fognak tartozni. (Székely László)
A könyv mozaikdarabjai: A három Róma; „Ez a szegény Garibaldi”; Halottak hónapja; Bíborosok rekviemjén; Rózsák a Fórumon (Költemény); Róma vagy Genf?; Harangoznak Rómában (Költemény); Michelangelo in Vincoli; Zsibvásár a Campo de’ Fiorin; A hétágú gyertyatartó alatt; Találkozás egy árnnyal; Imre királyfi a Grecóban; Mussolini obeliszkje; Őszi változatok a Tiberis körül; Traján macskái; Az Útitársak Kertjében; Útitársak (Költemény); Gondolatok a Monte Pinción; Evviva il Papa!; Ostiai hangulatok; Imádság Qstiában (Költemény); Az Örök Út; Addio, Roma!; Az Örökváros a Rerum Novarum jegyében.
Ez a mű a Szent István Könyvek sorozatának 113. kötete. Az 1923 és 1936 között megjelentetett Szent István Könyvek célja a katolikus kultúra fejlesztése, a katolikus tudomány terjesztése és népszerűsítése. A sorozat az emberi tudás minden ágát felkarolja, és a publikálás idejének tudományának színvonalán mozog. Megmutatja, hogy az igaz tudomány nem ellenkezik Krisztus kinyilatkoztatásával, melyet sértetlenül őriz, és a maga teljességében tanít a katolikus egyház. Meggyőzi a világot arról, hogy a tudós is, az irodalmár is lehet igaz katolikus, és ugyanúgy, a tudomány művelésében a katolikus hit és meggyőződés nem akadály, inkább nagy segítség. A kötetek oly stílusban jelentek meg, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy minden művelt egyén érdeklődéssel olvashassa. A sorozat mindegyik tagja a katolikus világnézetnek beszédes hirdetője. Az olvasni vágyó katolikus közönségnek oly műveket nyújt, amelyek kielégítik igényeiket anélkül, hogy veszélyeztetnék hitüket, sőt amelyek alkalmasak arra, hogy a tudás és műveltség eszközeivel is megerősítsék őket vallásos meggyőződésükben és világnézetükben.