Budapest területe ősrégi emberi település. Midőn Krisztus Urunk születése körüli időben a rómaiak megjelennek ezen a tájon, már kelta helységeket találnak itt, s azokat részben várakká, városokká fejlesztik. A népvándorlás hullámai után megmaradt romok közt főképp szlávok telepednek meg. Végül mintegy ezer év előtt a magyarság veszi birtokába.
Volt-e itt régebben a honfoglaló magyarság megtelepedése előtt keresztény templom, – nem tudjuk. De a feljegyzések és az ásatások tanúsága szerint, Budapest területén, a Szent István király által keresztény hitre térített magyarság már a XI. században több katolikus templomot emelt.
A XIII. század tatárdúlása, majd a XVI–XVII. század török uralma nagyrészt elpusztította a magyar katolicizmus ősi emlékeit. A török kitakarodása után a hajdani gazdag királyi székhelyből, a virágzó középkori városokból szegényes, lezüllött romok, falvak maradtak, melyek gyarapodó lakossága aztán egyre-másra építi a barokk templomokat egészen a XIX. századig. Majd érvényre jutnak az elfinomult barokk után a rokokó-, az empire- és a neo-stílusok is.
A Főváros dunabalparti része a XIX. század utolsó harmadában indult hirtelen fejlődésnek. A kor eklektikus müízlésének megfelelően főképpen neo-román, neo-gótikus, neo-barokk stílusban tervezik építészeink a templomokat is. Számuk azonban a hívők mindinkább növekvő tömegéhez képest bizony csekély és a lelki szükségletek kielégítésére nagyon is elégtelen. Az első világháborút követő fellendülő vallásos korszak igyekezett ezt a hiányt némiképp pótolni. Azóta a város különböző pontjain, ahol legnagyobb a hiány, épült egy-egy új templom. Ezekben is még túlnyomórészt a történelmi stílus dominál, – főleg a román és a romángót átmeneti stílust kedvelik a tervezők, de akad reneszánszos elgondolású épület is. Legújabban, a külföldi példán okulva, itt-ott a vasbetonszerkezetnek megfelelő modern templomot is építettek.
Minden korszak és minden művész tehetségének és ízlésének legjavával állott a templomépítés és templomdíszítés nagyszerű munkájába, hogy a művészet nyelvén is hirdesse Istennek s szenteinek dicsőségét, s a művészet eszközeivel is fokozza az imádságos lelkek bensőséges áhítatát.
Ez a könyv rövid összefoglalásban bemutatja Budapest templomainak szépségeit, az akkor Budapest 14 kerülete szerint csoportosítva. Hogy útmutatóként is szolgálhasson, felsorolja az Erzsébet-híd pesti hídfőjétől kiindulva az egyes templomokhoz vivő főbb és állandó (korabeli) közlekedési eszközöket is. A könyvet gazdag képanyag illusztrálja.