A „Keresztény remekírók” című sorozat tizenhat kötete 1944 márciusa és karácsonya között került ki a a Stephaneum nyomdájából, Kühár Flóris szerkesztésében. Ennek eme kilencedik kötete Kühár Flóris: Az ősegyház szentségi élete című munkája. Ez a kötet az ősegyház szentségi életét mutatja be. Összefüggő írásokat közöl, nem töredékeket, vagy szemelvényeket, hogy a mai olvasó előtt teljes egészében feltáruljon az ősegyház szentségi hitének, élményeinek, szertartásainak gazdag világa. Négy könyvet tartalmaz a kötet. Tertulliánnak a keresztségről írt könyvét, Jeruzsálemi Szent Cirill beavató (misztagogikus) hitoktatásait és Szent Ambrus két könyvét: a Misztériumokról és a Szentségekről. Mind a kettő rokon Szent Cirill hitoktatásaival, ugyanazt a tárgykört dolgozza fel hasonló céllal. Ez a négy könyv egyrészt az ősegyház szentségi életében mutatkozó történeti fejlődést szemlélteti, másrészt a kelet és nyugat már ekkor mutatkozó különbségeit. Tertullián a III. század elejének, Jeruzsálemi Szent Cirill a IV. század első felének, Szent Ambrus ugyane század végének szentségi életét ismerteti. Tertullián az afrikai, Szent Cirill a jeruzsálemi (keleti), Szent Ambrus a milánói liturgia tanúja. A milánóiból következtetéseket vonhatunk le az akkori római liturgiára is. A könyvek a szentségekre vonatkozó igazságról szólnak: hogy ezek, mióta Krisztus Egyházának adta őket az emberek megszentelesére, járulékos szertartásaikban változásokon mentek ugyan át, de lényegük változatlan maradt. A lényeg pedig a Krisztustól alapított szentségi jel által közölt kegyelmi élet.