A könyv beszélgetések gyűjteménye az élet megszenteléséről. Az élet megszentelése isteni művészet és nagy kegyelem. Ha valamire, erre igazán rá lehet mondani, hogy hiábavaló az ember minden iparkodása, ha nem párosul vele az Isten áldása. Aki tehát azt akarja, hogy ez a munkája kegyelmekben gazdag legyen, számára a legelső teendő: alázatos, gyermeki lélekkel Ég felé sóhajtani és kérni az édes Szentlelket. Hogy siessen gyarló értelmünk segítségére és rosszrahajló természetünk erősítésére. Hogy tegye értelmünket fogékonnyá; szívünket könnyen hajlíthatóvá; akaratunkat eddze erőssé!
Nagy munkához lát, aki az élet megszenteléséhez fog hozzá. Szembenézni igazságokkal, amelyeket csaknem mindannyian tudunk már, de amelyekről a hétköznapok lármás tülekedésében, a kenyérharc szülte ezernyi gond közepette szinte teljesen elfeledkeztünk.
Nagy tévedés volna az itt következők során új dolgokat remélni. A régi igazságoktól eltérni egy jottányit sem akar a könyv, hiszen a lélek élete, a lelkiismeret rugalmasságának felrissítése, Isten kegyelme újra-megszerzésének módja, az örök Egyház ősi igéinek szépséges muzsikája hullanak lelkünkre ezekről a lapokról; s ezek az igazságok változatlanul egyformák a századok viharzó múlásának minden fordulása közepette, hiszen igazolódik rajtuk Krisztus mondása: „Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak”. Ezek a beszélgetések megmutatjuk az új világban a régi hitet. Nem egy ember bölcselkedése, hanem a krisztusi letétemény alázatos elmagyarázása.
A lélekmegújításhoz ajánlott lépések: Akarjuk látni Krisztus arcát, mélyedjünk el szelíd tekintetében. Kerüljük a lármát, keressük a csöndet. Emelkedjünk föl a földről. Siessünk a templomba. Menjünk elé Krisztusnak.