A könyv szülőknek készült, élettani és lélektani iránymutatás ad kamaszfiúk neveléséhez, de mindenütt, a legkényesebb pontoknál is, ha a kamaszfiú a kezébe veszi, lelke nem vallja kárát. Mégis jobb, ha édesapák, lelkiatyák, nevelők tartják a könyvet kezükben és ők magyaráznak belőle a fiúknak. Vagy nem is magyaráznak, hanem odaadó szeretettel tovább nevelnek. A könyvvel a szülő közelebb kerül a gyermekéhez, jobban megismeri annak belső világát, és megtanulja megérteni azt.
A szerző nagy tudományos felkészültséggel írta meg a könyvét, mert a tudomány szolgálja és gazdagabbá, teljessebbé teszi az életet. Mert az igazi tudomány életet gazdagító. A könyv anyagát sok helyről merítette: az ideális családi otthonból, a Regnum Marianumból, a pesti és soproni Szent Imre Kollégium ifjúságot nevelő hatalmas műhelyéből stb.
A könyvön két gondolat vonul végig. Az első a földön járó ember alázatos, de emeltfejű Isten-keresése. A legnagyobb mélységekben, legnehezebb kérdésekben is Isten gondolatait kell megkeresnünk, mert akkor lelátunk a gyökerekhez, és felnézve, belelátunk a végtelenbe, és nem fogunk eltévedni. A másik gondolat a lelket nevelő papnak, a lelkiatyának kiemelése. A lelkiatyai vezetés alatt bontakozó lelkek el nem vesznek, ha meg is tántorodnak. Tudós könyvek és tudálékos tanácsadók helyett Isten embere: a pap nézzen be a problémákkal teli gyerek- és kamaszlélekbe, mert ő adhat legbiztosabban eligazítást, ő nyújthat szentségi, megszentelő kegyelemmel legigazibb segítséget. Ez nem a pap önmagadicsérete, hanem az életből ellesett és hittel vallott igazság.
A könyv témakörei: 1. Viharzóna; 2. A kamaszkor távlati képe; 3. Öröklés törvénye alatt; 4. Gyermekévek; 5. A praepubertas kora; 6. Pubertás-kor ajtaja nyílik; 7. Testi átalakulás (Ivarmirigyek; A test kiépítése; Egészség, betegség; A nemi érés időrendi eltolódásai; A fejlődés zavarai; Egyes betegségek fellépése és lefolyása a kamaszkorban); 8. Lélektani mozzanatok a serdülő fiú fejlődése folyamán; 9. Válságok (Tekintély válsága; Becsület válsága; Felelősség válsága; Fegyelem válsága); 10. A „kemény parancs” vonalán – a tisztaság válsága (Isten gondolata; Hogyan teremtődik az ember?; Gyermekkori szexualitás; A serdülőkor szexualitása; Nemi felvilágosítás; A magános ember bűne; A „kemény parancs” tévelygői; Barátság; Szerelem); 11. Lélekirányítás; 12. Kibontakozás.
Koszterszitz József, írói nevén Koszter atya (1898–1970), a Regnum Marianum tagja, a modern katolikus ifjúsági pasztoráció képviselője. Ifjúsági színdarabjainak, cserkészjeleneteinek jelentős szerepe volt a hazai cserkészmozgalom pedagógiai irányításában. Az 1930-as években a középiskolai diákok iskolai és egyéni nevelése mellett foglalkozott a családi nevelés kérdéseivel is. Lélektani-fiziológiai-biológiai közegbe ágyazva, korszerű fölfogás alapján fejtette ki a serdülő fiúk számára az önnevelés sokirányú problematikáját (benne a szexuális vonatkozásokat is). Az 1940-es évek elején fölfigyelt a hazai egyetemi-főiskolai ifjúság sajátos nevelési kérdéseire, látva az öntudatosan vallásos értelmiségi réteg fölfrissítésének szükségességét is.