Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Koszter atya: Nos Rector… A magyar főiskolai hallgatók könyve
A magyar fiút nagyon sokan szeretik, de míg a serdülés korának tekintélyes az irodalma, az egyetemi ifjúságnak alig vannak könyvei. Sokkal önállóbb és zárkózottabb a kamasznál; a problémáival fogait összeszorítva maga viaskodik; az adolescentia korában, amikor lassan befejeződik benne a férfi építése, mintha szégyelne minden olyan momentumot, amely nála még nem befejezett, még nem egészen és maradéktalanul férfi. Ezért nehéz neki írni! Az ő nyíltan felvetett problémái már mind férfi-problémák; a sajátosan egyetemista kérdéseket ő maga fel nem teszi senkinek, csak a lelkiatyjának, szigorúan négyszemközt… Úgy kell összeszednie őket az írónak a maga emlékeiből, vagy ellesnie az eleven életből s az embersorsokból.
A Pesti Szent Imre Kollégium munkaközösségének négy papja írta a könyvet: Koszterszitz József, Ádám György, Ürge Antal, Nagy József, akik ismerik, szeretik és mindenki másnál jobban becsülik azt az ifjúságot, amely Glattfelder érsek úr kollégiumait megtölti. Közben cserkészetben, lelkigyakorlatok és lelki vezetés vonalán éppúgy, mint diák-társadalmi vonalon sűrűn érintkeznek az odakint élő ifjúsággal. Kevés ember van Magyarországon, aki olyan mélyen nézett volna bele az egyetemi ifjúság életébe, mint ezek az atyák.
Az egyetemi évek az ifjú élet legerősebb, legszebb korszaka, ebben a korszakban akar az ifjúságnak a barátja és útmutatója lenni ez a könyv. Az egyetem négy évére felosztva folyik a könyv tárgyalása a következő fejezetek szerint: 1. A gólya (Egyetemi polgár; A diáksapka; Hívnak a könyvek; El nem múló ideálok; Magyar úr; Emberebb ember; A Sátán árnyéka; Úgy szép az élet, ha zajlik); 2. A másodéves (Másodéves vagyok!; A diákvilágban vagyok valaki; „Kötelességet keresünk…”; Christophoros; Magyar vagyok. 1943.; Megálmodtam a Férfit; „Lakjék szívünkben tisztaság!…”; Minden órádnak leszakaszd virágát); 3. A harmadéves (Szimatolom az életet; A diáktársadalom felelős vezetői; Férfimunka; Tu me sequere!; Ránk vár a nemzetünk; Esto vir!; Út a két otthon között; Belenövök a társadalomba); 4. Az élet kapuját döngetők (Belenövök az életbe; A diákromantika lassan elmúlik; A hivatásom diktálja a tempót; A katolikus férfi; Magyar honpolgár; Jellemépítés mindhalálig; Holtomiglan – holtáiglan; Elindulsz a diplomával).
Koszterszitz József, írói nevén Koszter atya (1898–1970), a Regnum Marianum tagja, a modern katolikus ifjúsági pasztoráció képviselője. Ifjúsági színdarabjainak, cserkészjeleneteinek jelentős szerepe volt a hazai cserkészmozgalom pedagógiai irányításában. Az 1930-as években a középiskolai diákok iskolai és egyéni nevelése mellett foglalkozott a családi nevelés kérdéseivel is. Lélektani-fiziológiai-biológiai közegbe ágyazva, korszerű fölfogás alapján fejtette ki a serdülő fiúk számára az önnevelés sokirányú problematikáját (benne a szexuális vonatkozásokat is). Az 1940-es évek elején fölfigyelt a hazai egyetemi-főiskolai ifjúság sajátos nevelési kérdéseire, látva az öntudatosan vallásos értelmiségi réteg fölfrissítésének szükségességét is.