Az alkotótól gépi előadás útján a közönséghez eljutott művészetet jelöli a könyv a gépművészet szóval. Ezzel a meghatározással már tudjuk, hogy az összefoglaló név a gépművészetek három közismert fajtáját jelöli: a filmet, rádiót, hanglemezt. A huszadik század második negyedére ezek az életet meglehetősen átalakították, s így mindenképp érdemesek arra, hogy helyüket, értékeiket és érdemeiket a művelt ember megállapítsa, tudományos módszerekkel értékítéleteket alkosson róluk, csakúgy, amint azt korábbi idők gondolkozó emberfői a maguk idejének művészeti jelenségeivel mindig megtették.
A könyv sokoldalú és alapos elemzését mutatja fejezetei: 1. A gépművészet lényege és fajai; 2. Az esztétika tudománya és a gépművészetek; 3. Gépművészet és kultúra; 4. Az alkotó szépíró és alkotó zeneköltő háttérbe szorulása a gépművészetekben; 5. Gépművészet és más művészeti ágak; 6. Gépművészet és Egyház; 7. Gépművészet, politika, történelem; 8. Az élet átalakulása a gépművészetek folytán; 9. Gépművészeti kultúrpolitika.