Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Karácsonyi János: Szent Gellért csanádi püspök és vértanú élete
Szent Gellért (977 után–1046) Szent Imre herceg nevelője, Szent István király tanácsosa, az egyház szabadságának rendíthetetlen védelmezője, korának egyik legtekintélyesebb, legbefolyásosabb férfia. Ha egyéb nem, vértanú halála egymagában is nagy és sokáig tartó hatást gyakorolt nemzetünkre. Elődeink évszázadokon keresztül ünnepként ülték meg azt a napot, amelyen ő a keresztény hitért vérét ontotta. Szent László (aki kérte a szenttéavatását a pápától) idejétől fogva böjtöt is tartottak e napon, hogy a pogányság vad kegyetlenségét kiengeszteljék. Monostorokat és templomokat emeltek tiszteletére; alig volt nagyobb templom, ahol külön oltár nem állott volna az ő emlékének szentelve. Ájtatos buzgósággal zarándokoltak Csanádra és Budára apostoli működésének és vértanúhalálának színhelyeire. Szent bizalommal hívták őt segítségül a vészes pestis-betegség ellen s Szent Gellért közbenjárása használt ott is, ahol az emberi tudomány, orvosság már kudarcot vallott.
Hazánk két legnevezetesebb eseménye, a honalapítás és a keresztény hitre való áttérés, jelentőségükhöz mérve s a részletekre nézve nagyon ismeretlenek. Két csanádi kanonok viszont, Szent Gellért iránt érzett tiszteletüktől sarkaltatva, mindjárt a XI. században följegyezték róla, amit tudtak. Ezekre az életiratokra támaszkodik Karácsonyi János Ipolyi-díjjal jutalmazott könyve, amely a Szent István Társulat „Szentek országa” sorozat nyolcadik köteteként jelent meg.