„Honnan van, hogy a láthatatlan világról nincs meg bennünk az az igaz kép, melyet a hit ad meg, hanem csak puszta álom él bennünk, mely egy éjszakán át tart, de reggel a világi gondok szétfoszlatják. Bent van-e Isten állandóan a mi gondolatainkban? A nap folyamán gondolunk-e rá és az Ő Fiára, a mi üdvözítőnkre? Amikor eszünk és iszunk, hálát adunk-e neki, még pedig nem csupán külső megszokásból, hanem szívből? Amikor magábanvéve helyes dolgot teszünk, fölemeljük-e lelkünket hozzá, és törekszünk-e arra, hogy az Ő dicsőségét mozdítsuk elő? Mikor hivatásunkat gyakoroljuk, gondolunk-e reá és az a kívánság lelkesít-e, hogy az Ő akaratát még jobban megismerjük és még tökéletesebben betöltsük? Vágyva- vágyjuk-e az Ő kegyelmét, hogy minket megvilágítson, megújítson és megerősítsen?” Newmannek ezek a szavai segítenek megérteni az itt közölt elmélkedéseket és imádságokat, és bizonyítják azt a belső rokonságot, mely megvan Newman tanítása és Szent Benedek szelleme között.
John Henry Newman (1801-1890), az angol katolicizmus büszkesége, a XIX. század egyik legnagyobb vallásos gondolkodója. Atyja anglikán, anyjának ősei francia protestánsok, Oxfordban tanul, s anglikán pappá lesz. Az egyházatyák tanulmányozása után egyre fokozódó bizonyossággal jön rá az ősegyház és a mai katolikus egyház azonosságára, hogy az ősegyház nem az anglikán, hanem a római katolikus egyházzá fejlődött organikusan. 1845-ben katolicizált és egy évre rá pappá szentelték.
Az itt közölt elmélkedéseinek témái:
1. A teremtő Isten (Mindenki saját útján halad; Rendeltetésem!; A Teremtő szeret engem!);
2. A megváltó Isten (Urunk lelki szenvedései; Az Úr lemond az emberi részvétről; Urunk testi szenvedései; Bevégeztetett);
3. Isten és a lélek (Isten a lélek boldogsága; Krisztus a múltban, jelenben és mindörökké ugyanaz; A szeretet ténye);
4. A bűn („Ellened vétkeztem egyedül.”; Folytatás; A bűn hatásai; A bűn gonosz volta; A bűn ocsmánysága; A bűn rabszolgasága; Minden bűnnek megvan a büntetése);
5. A kereszt hatalma;
6. A feltámadás (A Szentlélek temploma; Egyedül az Isten; Jézusi türelem);
7. Isten velünk (A lélek bizalmasa; Jézus, az elrejtett Isten; Jézus a lélek világossága);
8. A mindenkit kielégítő Isten;
9. Az egyedül változatlan Isten;
10. Isten a merő szeretet;
11. Isten a szentek szentje;
12. A negyvennapos tanítás (Isten birodalma; Megnyugvás Isten szent akaratában; Urunk búcsúja apostolaitól; Isten útjai nem a mi útjaink);
13. A mennybemenetel (Fölszálla!; Szószólónk az Atyánál);
14. A Vigasztaló (A Szentlélek, mindennek élete; A Parakletos: az Egyház élete; A Parakletos: a lélek élete; A Parakletos: a szeretet forrása);
15. A szent áldozat (A szentmise; A szentáldozás; A lélek táplálása);
16. A Szentséges Szív;
17. Isten végtelen tökéletessége;
18. Isten mindentudása;
19. Isten gondviselése;
20. Isten minden a mindenben;
21. Isten felfoghatatlan tökéletesség;
22. A magát közlő Isten;
23. Isten az örökkévalóság egyetlen támasza;
Függelék (Mindennapi imádság az igazság világosságáért; A jó halálért; A küszöbön álló halál előtt; Írtam a halálra várva).