Sokan úgy gondolják, hogy Istennel való kapcsolatunk akkor élő és őszinte, ha mindennapi gondunkról-örömünkről saját szavainkkal igyekszünk számot adni neki. Valóban nagy kincs, ha fesztelenül el tudunk beszélgetni a Mennyei Atyával. Csakhogy ez a fesztelen beszélgetés szükségszerűen az életünk felszínén marad: szívünk igazi „titkait” egymás előtt sem, Isten előtt sem tudjuk pontosan szavakba foglalni. Azok akkor nyílnak meg leginkább, ha szemlélődve, nyugodtan elidőzünk Isten titkai előtt, ha kötött szövegű imádságban, rég ismert, egyszerű szavakat ismételgetünk. Mintha egy kedves dallamot dúdolgatnánk, vagy az ágyunk, aszlalunk fölött függő képre emelnénk föl tekintetünket. Ilyenfajta imádság a Szentolvaó, amely közös édesanyánknak, a Boldogságos Szűz Máriának imádkozó társává tesz bennünket.
Ez a füzet végigvezet minket a Szentolvasó imádkozásán, és az örvendetes, fájdalmas és dicsőséges szentolvasó minden egyes „titkához” rövid elmélkedést ad egy-egy képpel illusztrálva.
A füzet szerző nélkül jelent meg, a szerzője Jelenits István.