A könyv a szerző, Huber Lipót (1861–1946) – teológus, a bibliai tudományok művelője és előadója, a Szent István Akadémia alapító tagja –, 1898-ban tett szentföldi zarándoklatának a leírása. A tudós pap régóta dédelgetett álmát valósította meg ezzel az úttal. Azonkívül a bibliai események helyszínének közvetlen tapasztalásból szerzett ismerete nagy mértékben hozzájárult a Biblia teljes átértéséhez, melyhez a legalaposabb könyvek holt betűi sem elégségesek. Számára ez tanulmányút volt, ami nemcsak néhány szenthelynek kegyeletes meglátogatását jelentette, hanem a tudományos érdekességű helyeket is felölelte.
A szerző szülőföldjén kívül szereti Palesztinát is, mert üdvösségünk megalapításának színhelye; szülőföldje megváltó édes Jézusunknak; és mert a Szentföld a krisztusi szeretet kapcsán testvérekké fűzött keresztények millióinak közös hazája.
Sokan nem juthatnak el a Szentföldre, és azoknak maradandó útleírást nyújt a könyv, lehetővé téve, hogy az olvasó a szerzővel lelkiekben végigzarándokoljon a kereszténység bölcsőjének szent helyein, és szemlélje annak emlékeit. Az útleírás elsősorban ismertető s azután a tárgy természetéből folyó reflexióival inkább épületes óhajt lenni, mint könnyed, szórakoztató olvasmány. A szerző szívből írta, s szíveknek szánta. A könyvet Paur Géza harmincnyolc rajza egészíti ki.