Huber Lipót (1861–1946) – teológus, a Szent István Akadémia alapító tagja –, munkája a Máté evangélium 2,1–12 verseinek az értelmezésével foglalkozó tanulmány.
Hermeneutikai tekintetben szigorúan szem előtt tartja a katolikus exegétára irányadó s egyedül helyes elveket. Nem hagyja a modern katolikus exegézis álláspontját sem figyelmen kívül (sőt a modern protestáns exegézisét sem, amennyire érdemes), azonban mindenkor a hagyományra támaszkodik. Bemutatja az irásértelmezőket a kezdetektől napjainkig. A középkoriak közül azonban csak a nagyobb tekintélyek magyarázatait közli.
A tanulmány nem csak hideg történelmi és kritikai bonckéssel dolgozik a szövegen, nem csak a papok és szakemberek, hanem a biblikus kérdések iránt érdeklődő művelt világi közönség igényeit is kielégíti. Kimerítően fejtegeti az evangéliumi szakaszt, és kiterjed jóformán minden itt fölvethető kérdésre, legyen az akár látszólag másodrendű, kisebb jelentőségű, akár pedig nehezebb, bonyolultabb, nehogy azokat kicsinyelni, ezek elől pedig kitérni látszódjon.
A tanulmány részei: Az evangélium elbeszélése. Nem-kánoni források; Az evangéliumi szakasz hitelessége; Mikor érkeztek meg és mik voltak a Messiás első pogány imádói?; Királyok voltak-e a napkeleti bölcsek?; Hányan voltak a napkeleti bölcsek és hogyan hívták őket?; A napkeleti bölcsek hazája; A napkeleti bölcsek tudakozódása. Hitüknek külső s belső ébresztője. Jövetelüknek célja; A napkeleti bölcsek megjelenésének hatása Jeruzsálemben. A Heródes által összehívott tanács válasza; A napkeleti bölcsek titkos kihallgatáson Heródes előtt. Útjuk Betlehem felé; A Messiás csillaga; A napkeleti bölcsek megérkezésének közelebbi meghatározása, s a Messiás gyermekségének kronológiája; Hol találták meg a Messiást a napkeleti bölcsek?; A napkeleti bölcsek hódolása a Messiás előtt, és ajándékaik jelentősége; A napkeleti bölcsek visszatérése hazájukba.