A hívek összessége a bérmáláskor lép a püspökkel közvetlen érintkezésbe. Kedves alkalom mind a főpásztornak, mind a felnövekvő híveknek, hogy egyszer az életben szemtől szemben állnak egymással. A püspök, mint Krisztus meghatalmazott küldötte kiosztja a Szentlélek megígért kegyelmeit és gyengéd arcsimogatással, amely a békecsókot helyettesíti, fogadja a hűséges követésre jelentkezőt; a bérmálkozó megértést, beleegyezést, teljes odaadást, imádást jelentő Amen-nel köszönti az őt meglátogató Szentlelket, aki biztatást és kegyelmet hoz az élet számára.
Ilyenkor a püspök néhány rövid szóval tanítja a bérmálkozót, rámutat a kegyelem nagyságára, megmagyarázza, hogyan kell azzal élni, megmagyarázza a nap jelentőségét, hogy a szentségi kegyelmet felhasználva, töretlen hűséggel élje katolikus életét. Hanauer Á. István, váci püspök ebbe a könyvbe foglalta össze mindazt, amit minden egyes bérmálás alkalmával el kell mondani; a bérmálkozóknak lelkére kötni, amit a nagy nap emlékéből az egész élet számára meg kell őrizni. Ezeket a gondolatokat később is olvasván, e nagy nap emléke megelevenedik lelkükben, és az élet minden körülményei között erőt meríthetnek belőle.
A könyv függeléke tartalmazza a bérmálás szertartását.