A XVIII. században elindult Boulogne-ból egy jómódú, anyagilag tehetősebb család fia, Labre Benedek József, akit az Egyház ma szentjei sorában tisztel. Az volt a terve, hogy belép valamelyik szigorú kolostorba. De sehol sem vették fel. Ekkor elhatározta, hogy a világban marad, de Krisztus követésére mindent elhagy és Isten koldusa lesz. Amire vállalkozott, az felülmúlta az emberi erőt. Mégis keresztülvitte tervét. Kint a világban élte a hősies szegénység életét. – Mivel járta ezt a nehéz utat? Kezében a rózsafüzérrel és tarisznyájában három könyvvel: a Szentírással, Breviáriummal és Kempissel. Csodásan szép és nagy értékeket láthatott meg ez a szent a Breviáriumban, hogy a hősies szegénység életére ezt is magával vitte. Pedig nem is volt pap.
Ilyen hősies stílusú életutat kell járnia a XXI. század papjának is! Nekünk is kezünkbe adta az Egyház a Breviáriumot, hogy e hősies életen kísérőnk legyen. Tudjuk-e mi papok, hogy milyen értéket jelent ezen az úton a papi zsolozsma? Tudjuk-e Szent József lelkével értékelni? Mint egyik legjobb barátunk kísér végig papi életünkön. Legalább egy órát töltünk el vele naponta. Néztünk-e már e jóbarát szemébe vagy szívébe?
Mennyi érték vész kárba, ha nem ismerjük zsolozsmánkat! Mennyi szépséget nem veszünk észre, ha nem mélyedünk bele a Breviáriumba! Pedig milyen szégyen, ha értelmes emberek éveken át végeznek hivatásos ténykedést, mely előttük hétpecséttel lezárt ismeretlen titok, csak azért, mert sohasem vesznek maguknak annyi fáradságot, hogy legalább valamit jól megértsenek belőle.
E könyv segítőtárs akar lenni e kérdés megoldásában. Megtanít lélekkel zsolozsmázni. Keresi a zsolozsma lelkületét a zsolozsma céljában, eredetében, fejlődésében, végzőjében, végzőiben, az anyagban, amelyet a laus divinához felhasználunk, a formában, amelyben az Egyház felhasználja az idő és az apostoli, papi élet megszentelésére.