Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Hartmann Grisar: Luther Márton élete
A magyar katolikus olvasóközönség érdeklődésére nagy mértékben számot tart Hartman Grisar (1845–1932) német jezsuita egyháztörténésznek a reformátor Luther Márton életrajza, hisz nagy nemzetek elszakadása a katolikus Egyháztól az ő nevéhez fűződik; az általa megindított harc volt a legnagyobb, amelyet a katolikus Egyháznak fennállása második ezredében állnia kellett. Grisar nyugodt tárgyilagossággal írta meg háromkötetes Luther-életrajzát, és minden részletében a forrásokra visszamenő hűség és a finom lélektani elemzés jellemzi, amellyel a reformátor belső fejlődését egész életén át kíséri. Az eredeti háromkötetes művéből készített egykötetes Luther-életrajzának rövidített kiadása ez a könyv.
A felekezeti békét vagy felekezeti viszályt szolgálja a mű magyar fordítása? A vallási polémiák ideje elmúlt. A történeti igazság felkutatása a kultúra követelményei közé tartozik; rosszul állhat annak az ügye, aki a történeti igazság felderítésében maga ellen támadást lát. A szerző az igazi Luthert rajzolja elénk; ami jót talált benne, éppen úgy megírta, mint amit hibának látott.
A történeti igazság megismerése mindkét oldalon többet használ a békének, mintha homályba burkolódzva bizalmatlanul, mint a szfinxek állunk egymással szemben. A mű a mai protestantizmussal egyáltalán nem foglalkozik, Luther halálával lezáródik. Négyszáz év előtti dolgokra akar teljes világosságot deríteni. Belőle a katolikus olvasók megismerik a nagy harc igazi indítóokait, a nemkatolikusok jobban megismerik azt az Egyházat, amely ellen a harc megindult. Mennél jobban megismerjük az igazságot, annál közelebb jutunk egymáshoz, mert az igazság egy, amellyel szemben mindnyájunknak egyforma jogunk és egyforma kötelességünk van: előtte megalkuvás nélkül meghódolni. (Hanauer A. István)
A könyv fejezetei a következők:
I. Luther ifjúkora;
II. Első évek a kolostorban;
III. Új utakon;
IV. Az új tan feltűnése;
V. A búcsútételektől a lipcsei hitvitáig;
VI. Viharfelhők;
VII. A kiközösítés;
VIII. A wormsi országgyűlés (1521);
IX. Wartburg;
X. A lutheranizmus elterjedése;
XI. 1525, a viharos év és az esküvő;
XII. Jelentőségteljes évek (1525–1530);
XIII. Az augsburgi országgyűlés (1530). Coburg vár vendége;
XIV. A schmalkaldeni szövetség mellett. – A német Biblia;
XV. A schmalkaldeni gyűlés (1537). Irodalmi harc;
XVI–XVII. Személyi és családi dolgok;
XVIII. Luther az erkölcsről és a házasságról. – A hesseni kettősházasság;
XIX. Egyházi szakadás Luther halála előtt;
XX. Utolsó harcok, Luther halála.
Ez a mű a Szent István Könyvek sorozatának 69–71. kötete. Az 1923 és 1936 között megjelentetett Szent István Könyvek célja a katolikus kultúra fejlesztése, a katolikus tudomány terjesztése és népszerűsítése. A sorozat az emberi tudás minden ágát felkarolja, és a publikálás idejének tudományának színvonalán mozog. Megmutatja, hogy az igaz tudomány nem ellenkezik Krisztus kinyilatkoztatásával, melyet sértetlenül őriz, és a maga teljességében tanít a katolikus egyház. Meggyőzi a világot arról, hogy a tudós is, az irodalmár is lehet igaz katolikus, és ugyanúgy, a tudomány művelésében a katolikus hit és meggyőződés nem akadály, inkább nagy segítség. A kötetek oly stílusban jelentek meg, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy minden művelt egyén érdeklődéssel olvashassa. A sorozat mindegyik tagja a katolikus világnézetnek beszédes hirdetője. Az olvasni vágyó katolikus közönségnek oly műveket nyújt, amelyek kielégítik igényeiket anélkül, hogy veszélyeztetnék hitüket, sőt amelyek alkalmasak arra, hogy a tudás és műveltség eszközeivel is megerősítsék őket vallásos meggyőződésükben és világnézetükben.