A könyv a papi hivatás teológiájának és lelkiségének kérdéseit elemzi. Anyaga először előadások formájában került nyilvánosság elé a bécsi érsekség papi gyűléseinek és az osztrák szemináriumi rektorok konferenciájának tanulmányi megbeszélésein. A kötet nem pusztán a papi hivatalra vonatkozó viták anyagát kívánja feldolgozni és arról áttekintést nyújtani, hanem célja a mai teológiai tételek és ellentételek, vélemények és meggyőződések, hipotézisek és polémiák nehezen körvonalazható küzdelmeiben felvázolni olyan kép vonásait a papságról, amely megfelel a Szentírásnak és az egyházi hagyománynak is, egyben azonban a mai helyzethez illik a teológiai kutatások jelenlegi állását figyelembevéve, sőt nem utolsósorban támpontot nyújtva a papi egzisztencia számára, amelyhez az bízvást igazodhat. Hiszen a papi egzisztencia kérdése éppenséggel nem pusztán elméleti probléma, a pap életvitelét érinti, vagyis szolgálatának módját és a hit általa történő különleges megvalósítását. Röviden arról van szó, amit manapság általában lelkiségnek nevezünk. A papi lelkiség viszont feltételezi az egyházi hivatal lényegére és alapvető megvalósulására való ráirányulást, a Szentírás és a hagyomány nyomán.
A könyv első része túlnyomóan elméleti-teológiai fejtegetéseket tartalmaz, a második része inkább a gyakorlati lelkiség kifejtését, és a kettőt állandóan összefűzi, összekapcsolja.
A kötet szintén kitér az első pillantásra egymással ellentétben álló felfogásokra a papi hivatal teológiáját illetően: a papi hivatal, mint Krisztus képviselete kontra az egyházi hivatal, mint az egyház képviselete.