Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Gilbert Keith Chesterton: Assisi Szent Ferenc; Fioretti
A kiadvány két, Assisi Szent Ferencől szóló mű egy kötetben.
G. K. Chesterton Assisi Szent Ferenc című tanulmánya az első. A szerző, Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) angol író, költő, filozófus, újságíró, életrajzíró, irodalmi kritikus. A XX. század egyik legnagyobb hatású írója. Itt Chesterton egy kíváncsi és kívülálló modern átlagember helyzetébe képzelheti magát; és olyan ember álláspontjáról indul, aki már csodálja Szent Ferencet, de csak azokért a dolgokért, melyeket az efféle ember csodálatraméltónak talál. Szent Ferenc szenvedélyes, szerelmes szerető. Szerelmese az Istennek, szerelmese az embernek. Szent Ferenc azonban nem az emberiséget szerette, hanem az embereket, s nem a kereszténységet, hanem Krisztust.
A kiadvány második része a Fioretti (Fioretti di San Francesco, olaszul Szent Ferenc virágocskái) címet viseli, és Assisi Szent Ferenc és néhány követője életéről, cselekedeteiről és csodáiról szóló könyv. Ismeretlen szerzője latinul írta, melyet a XIV. században először olaszra, majd sok más nyelvre lefordítottak. Az itt közölt magyar fordítás Kaposy József munkája. A Fioretti nem irodalmi emlék, nem is elrejtett kincs, hanem tiszta forrás. Szent Ferenc Virágai (Fioretti) azon a talajon nőttek, melyet a hálás nép kegyelete és szeretete öntözött. „Szent Ferenc a népnek szentje volt, ki úgyszólván fölfoghatatlan jelenséggé vált élete és a túlvilággal való érintkezése által, s mégis legjobban értette a nép szükségeit és szenvedéseit, kezéből jól esett minden: ha ő velük szenvedett, édes lett a keserűség is. Midőn bejárta Itáliát, mindenütt nyomokat hagyott szentsége, melyeket a nép híven megőrzött. Assisi Ferenc szentségét és Isten fönségét magasztalta bennök.”
A tulajdonképpeni Fioretti 53 fejezetből áll. Ezt követik a szent sebhelyekrôl szóló elmélkedések. A kiadvány tartalmazza a Kaposy-féle kiadásban szereplő függelékeket: Fr. Juniperusz élete, Fr. Egyed élete és jeles mondásai és egyebek. Ezeket a ma tisztázott „ferences kánon” már nem sorolja a Fiorettibe.