A francia forradalom őrületében a csőcselék egy hírhedt színésznőt emelt oltárra, kiben a tudás megszemélyesítését akarta jelképezni s ezzel világgá kürtölni az újabb időknek öntelt, gőgös jelszavát: tudást és nem hitet! Az emberi műveltség folytonos fejlődése, de főleg a középkori hűbérséget követő szabadság szelleme elszédítette a büszke embert, ki azt hitte, hogy az új bálvány, az ész és tudás, boldoggá tudja varázsolni életét. Ezen szellemi irányzatból nőtt ki a racionalizmus, észelvűség, mely az újabb kor világnézetének alapja, s mely a modern ember életének irányítója nagy részben még ma is.
A racionalista kriticizmus elszigetelt elveit, szétfolyó tanítását összefoglaltan és kiforrottan Kant nyújtotta. Kant nemcsak új bölcseleti rendszert akart megalapozni, hanem egészen új vallási elméletet felépíteni s a régi helyét a tiszta ész számára lefoglalni.
Erdey Ferenc (1895–1966) pap, filozófus, a Szent István Akadémia tagja könyve foglalkozik a racionalizmust megelőző és bele torkolló szellemi fejlődéssel (első fejezet), majd tárgyalja Kantnak és az új valláselméletének teista-atesita problematikáját (második fejezet). Az Isten megismerésének kérdése, mely alapja a racionalista kriticizmus valláselméletének, képezi a könyv harmadik fejezetét, az utolsó, negyedik fejezet pedig párhuzamba állítja Kant elméletével a katolikus egyház valláserkölcsi világnézetének ugyanazon kérdéseit, hogy így még jobban kidomborodjanak egyrészt az ateizmus felé evező Kant-féle valláserkölcsi elmélet tartalmi szegénysége, másrészt azok az életértékek, melyek a katolikus egyház hitében és világnézetében rejlenek, s melyeknek a modern ember éppen úgy, mint Kant és kora, nincsen eléggé tudatában.
Ez a mű a Szent István Könyvek sorozatának 68. kötete. Az 1923 és 1936 között megjelentetett Szent István Könyvek célja a katolikus kultúra fejlesztése, a katolikus tudomány terjesztése és népszerűsítése. A sorozat az emberi tudás minden ágát felkarolja, és a publikálás idejének tudományának színvonalán mozog. Megmutatja, hogy az igaz tudomány nem ellenkezik Krisztus kinyilatkoztatásával, melyet sértetlenül őriz, és a maga teljességében tanít a katolikus egyház. Meggyőzi a világot arról, hogy a tudós is, az irodalmár is lehet igaz katolikus, és ugyanúgy, a tudomány művelésében a katolikus hit és meggyőződés nem akadály, inkább nagy segítség. A kötetek oly stílusban jelentek meg, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy minden művelt egyén érdeklődéssel olvashassa. A sorozat mindegyik tagja a katolikus világnézetnek beszédes hirdetője. Az olvasni vágyó katolikus közönségnek oly műveket nyújt, amelyek kielégítik igényeiket anélkül, hogy veszélyeztetnék hitüket, sőt amelyek alkalmasak arra, hogy a tudás és műveltség eszközeivel is megerősítsék őket vallásos meggyőződésükben és világnézetükben.