Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Elisabeth Heck: Képek Szent Vince életéből
Depaul Szent Vince élete felöleli az 1581-től 1660-ig terjedő időt, a hatalmas Richelieu és Mazarin kardinálisok korát, de ugyanakkor a Franciaország szívében dúló 30 éves polgárháború időszakát is, kimondhatatlan nyomorával, ínségével együtt. A szükséget szenvedők nagy barátja életének tevékenysége kiterjedt a Pyreneusoktól Párizsig, Lyontól az afrikai partokig. De életműve ennél sokkal nagyobb. Halála után művei már ismeretesek voltak a francia provinciákon túl, így Írországban, Lengyelországban, Tuniszban, Algírban és Madagaszkáron. Ma, három évszázad elmúltával ezek a felebaráti szeretet világszerte ismert intézményeivé váltak.
Az egykori gaszkonyi parasztfiútól – aki az első latin szavakat atyja sertéseinek őrzése közben tanulta – később Franciaország királyai kértek tanácsot és segítséget. Egész tartományok neki köszönhették megmentésüket az elvadult zsoldos seregek fenyegető pusztításaitól, a nép neki köszönhette, hogy megmenekült az éhségtől, a pestistől. Számtalan végső testi-lelki nyomorban szenvedőt segített ki szorongatott helyzetéből. Depaul Szent Vince élete egyetlen kalanddá vált, de nem azért, mintha ő maga ezt kereste volna, hanem mert emberszeretete, merészsége nem ismert határt, ha mások megsegítéséről volt szó.
Felebaráti szeretetének titka nagy istenszeretetével magyarázható, amelynek teljesen kiszolgáltatta magát. Számára természetes volt, hogy szenvedő embertársában a szenvedő Urat lássa. A felebaráti szeretet zsenijévé lett, a gályarabok testvére, a börtönök állandó vendége, Afrikában sok rabszolga megmentője, a Párizsból kiközösítettek lelkésze, a falvak népmissziósa, lelkivezető az előkelők házában, a királyné alamizsnása és ahogy mondják a „legkonokabb koldus”, akit Párizs valaha látott.
Szívének szeretetével párosult a gaszkonyi parasztok körültekintő józansága, amikor talált gyermekek, árvák, hajléktalanok, aggok, éhezők és betegek részére otthonokat létesített, amikor misszióspapokat képezett ki, hűséges munkatársával pedig, Marillac Lujzával együtt irgalmas nővéreket küldött mindenüvé, oda, ahol a legnagyobb nyomort látta. Aki figyelemmel kíséri ezt a nagyszerű, szinte „kalandos” életet, tanúja egy nagy és mélyen alázatos lélek önfeláldozásának, amely az emberiség jólétéért munkálkodva hatásával túlélte a századokat és alapítványaival, intézményeivel még ma is körülöleli a földkerekséget.
Elisabeth Heck könyve Depaul Szent Vince nagy művének: A Szeretet Leányai megalapításának 350 éves jubileumára látott napvilágot. Elisabeth Heck könyve nem egy teljes életrajz. A köny célja csupán az, hogy mint a francia film: Monsieur Vincent tette, lepergesse az olvasó előtt azokat az eseményeket, amelyek feltárják a szeretet e nagy apostolának szívét. Fiatal korától hogyan érlelődött benne és hogyan bontakozott ki az emberszeretet, a részvét, a segítés.
A könyv időrendi táblázatot ad a Szent életéről és párhuzamosan a politikai eseményekről is.