Dávid Antal könyve a Babilóniára és Asszíriára vonatkozó ismeretek javát
foglalja össze. Mivel Babilónia és Asszíria története valójában nem két külön
történet, hanem a nagyban és egészben egy kultúrkört alkotó Mezopotámia
uralmáért folyó harc egy-egy fele, amelynek csak a másik féllel együtt van egész
értelme, a könyv a két állam életét egymásba fonva tárgyalja. A tárgyalásnak ezt
a módját - amelyet különben már a babiloni történettudomány is használt az ún.
synchronistikus történetírásban - annál megoko1tabb, mert a rivális államok
egyikének hatalma általában egyúttal fokmérője a másik gyöngeségének is, s így a
történelem korszakokra osztása s az előadás folyamán követendő szempont
váltogatása szinte önmagától adódik. A könyv fejezetei:
I. Föld és nép (Mezopotámia földrajza; Vízrajz; Éghajlat; Növény- és állatvilág; Mezopotámia népei és országai; Szomszédos népek és országok);
II. Mezopotámia történetének forrásai (Nem ékiratos források; Ékiratos források);
III. Mezopotámia története (Őskor; Sumérok és sémiek harca; Babilónia kialakulása; A kassúk. Asszíria előretörése; Bábel és Assúr harcai Mezopotámiáért; Az új asszír birodalom; Az új babilóni birodalom);
IV. Bábel és Assúr királyai.
Ez a mű a Szent István Könyvek sorozatának 32. kötete. Az 1923 és 1936 között megjelentetett Szent István Könyvek célja a katolikus kultúra fejlesztése, a katolikus tudomány terjesztése és népszerűsítése. A sorozat az emberi tudás minden ágát felkarolja, és a publikálás idejének tudományának színvonalán mozog. Megmutatja, hogy az igaz tudomány nem ellenkezik Krisztus kinyilatkoztatásával, melyet sértetlenül őriz, és a maga teljességében tanít a katolikus egyház. Meggyőzi a világot arról, hogy a tudós is, az irodalmár is lehet igaz katolikus, és ugyanúgy, a tudomány művelésében a katolikus hit és meggyőződés nem akadály, inkább nagy segítség. A kötetek oly stílusban jelentek meg, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy minden művelt egyén érdeklődéssel olvashassa. A sorozat mindegyik tagja a katolikus világnézetnek beszédes hirdetője. Az olvasni vágyó katolikus közönségnek oly műveket nyújt, amelyek kielégítik igényeiket anélkül, hogy veszélyeztetnék hitüket, sőt amelyek alkalmasak arra, hogy a tudás és műveltség eszközeivel is megerősítsék őket vallásos meggyőződésükben és világnézetükben.