Az ember magával hozza a világra a tudás után való vágyat, az ismeretek után való törekvést. De nemcsak egyes különálló ismeretekre törekszünk, hanem ezeket a szerzett ismereteket egységes, harmonikus képpé akarjuk összefoglalni. Természetünkben rejlik, hogy nemcsak a világban található számtalan tárgyat, jelenséget akarjuk ismerni, hanem magáról a világról is képet akarunk magunknak alkotni: világnézetre törekszünk. Ennek az egységes képnek megalkotása, ismereteinknek harmóniába hozása a filozófia feladata.
Két nagy birodalom van, amelybe a filozófia elvezet bennünket: a tények és az értékek birodalma. Mindegyik hozzátartozik az általános világkép kialakításához, mindegyik alkotórésze világnézetünknek. De főképpen az értékek filozófiája tanít bennünket azokra az igazságokra, amelyekre leginkább szükségünk van. Ez tűzi ki azokat a célokat, amelyeknek megvalósítása életünket tartalmassá, nemessé teszi, ez tanít meg bennünket igazi életre. Az értékelméletből nemcsak tudást, hanem bölcsességet is meríthetünk, ez a bölcsesség tudománya.
A tapasztalati világot csak megismerhetjük, az értékek világában mintegy mi teremtünk. A tapasztalati világ iránt való érdeklődés egyszerűen tudásvágy, de az értékekre vonatkozó ismeretek olyan kérdésekre adnak feleletet, amelyek az érző, akaró, cselekvő emberre nézve égetőek.
A legújabb korban a filozófiában ismét fokozódott érdeklődés mutatkozik az értékelmélet problémái iránt. Jellemzi ezt az érdeklődést az, hogy nem elégszik meg a fölvetett kérdésekre adott egyszerű, sokszor önkényes feleletekkel, hanem szigorú, tudományos kritikát alkalmaz. A modern értékelméletnek egyik fő törekvése, hogy ezt a tudományt is mentől jobban megalapozza, mentől rendszeresebbé tegye.
A könyv csak rövid áttekintést nyújt az értékelmélet főbb kérdéseiről. Nem meríti ki a tárgyat, a legtöbb kérdést csak röviden érinti. Nem azt tartja a legfontosabbnak, hogy a fölvetett kérdésre végérvényes feleletet adjon – sokszor ez nem is lehetséges – hanem azt, hogy megindítsa az olvasó gondolkodását, hogy edvet kapjon a kutatáshoz, gondolkodáshoz. Bognár Cecil (1883–1967) bencés egyetemi tanár könyve a következők szerint tárgyalja az értékelméletet: 1. Az érték fogalma; 2. Az értékelés lélektana; 3. Relatív és abszolút értékek; 4. Az értékek különböző fajai (Az igazságérték; Az erkölcsi értékek; Az esztétikai értékek; A gazdasági értékek).
Ez a mű a Szent István Könyvek sorozatának 14. kötete. Az 1923 és 1936 között megjelentetett Szent István Könyvek célja a katolikus kultúra fejlesztése, a katolikus tudomány terjesztése és népszerűsítése. A sorozat az emberi tudás minden ágát felkarolja, és a publikálás idejének tudományának színvonalán mozog. Megmutatja, hogy az igaz tudomány nem ellenkezik Krisztus kinyilatkoztatásával, melyet sértetlenül őriz, és a maga teljességében tanít a katolikus egyház. Meggyőzi a világot arról, hogy a tudós is, az irodalmár is lehet igaz katolikus, és ugyanúgy, a tudomány művelésében a katolikus hit és meggyőződés nem akadály, inkább nagy segítség. A kötetek oly stílusban jelentek meg, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy minden művelt egyén érdeklődéssel olvashassa. A sorozat mindegyik tagja a katolikus világnézetnek beszédes hirdetője. Az olvasni vágyó katolikus közönségnek oly műveket nyújt, amelyek kielégítik igényeiket anélkül, hogy veszélyeztetnék hitüket, sőt amelyek alkalmasak arra, hogy a tudás és műveltség eszközeivel is megerősítsék őket vallásos meggyőződésükben és világnézetükben.