Ez a könyv a közismert, és éppen ezért megszokott és talán elszürkült imáink belső világába nyit utat az elmélkedő ember számára. A sziklákká kövült imaformulákban rejlő kincseket teszi hozzáférhetővé az imától elszokott vagy legalábbis az imából kiábrándult mai ember számára, hogy a végzett ima valóban ima legyen, s ne üres szavak egymásutánja.
Ahhoz, hogy imádkozzunk, komoly akarat, jóakarat kell. Úgy, mint ahogy az emberséghez is akarat kell. Megrendítő, hogy az emberiség mennyire akar imádkozni. Az ember, mikor embernek érezte magát, imádkozni kezdett. Sajnos, a mai ember elhagyja az imádságot. A fejlődés nagyszerűsége, az élet mozgalmassága és az öröklött imaformulák hitelüket veszítve idézik elő vallásos közösségeken belül is az imádság válságát. A csend egyre fogyatkozó világa, a zajártalom növekedése az ima belső föltételeit, a mindent megújítani vágyás pedig az ima külső formáit teszi bizonytalanná.
Pedig imádkozni kell. Ha embernek akarom érezni magam, imádkoznom kell! Érdemes megfigyelnünk, hogy a kereszténység nagy imádkozói, akik a belső imádság legnagyobb mestereivé lettek, nem elégedtek meg a belső szárnyalással, de szavakba is foglalták, és le is írták élményeik nyomán támadt imádságaikat. Mintha csak az élmények múlékonyságával szemben akarnák a pillanat ihletettségét rögzíteni!
E könyv próbálkozásaival a kereszténység legnagyobb szellemeinek nyomában járunk. Úgy kell neki fognunk megszokott imáinknak, hogy megsejtsük a szavakban rejtőző isteni kincset. Megkísérlünk behatolni közismert imáink elavultnak látszó szavai mögé, és néhány indító gondolattal szeretnénk a mai korban is imádságra segíteni embertestvéreinket. Ha a világ zúduló bajaiban és életünk forgatagában egy-egy imatöredéket tudunk csak magunkból kicsiholni, higgyük el: ez a kevés sem kevés. A legegyszerűbb és legszürkébb szó is az isteni kegyelem mélységeivel hoz kapcsolatba bennünket.
Ez a kötet a könyv harmadik kiadása. Az első ugyanezzel a címmel, szintén a Szent István Társulat kiadásában, 1978-ban, szerző nélkül jelent meg, mert a kommunista diktatúra Belon Gellért püspöki működését hosszú ideig akadályozta. Az első kiadás címlapját lásd alább.