Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
özv. Báthory Nándorné: A lángész tüzében
Báthory Nándorné (1864–1932) tudás vágyó lelkével belesodródván az 1870-es, 80-as évek vallási közönyébe, belekostolgatott a materialista világnézet tudományába, megrészegült a kételkedők sziporkázó elmeélétől, és elfordult apái jámbor hitétől és szívvel-lélekkel az akkori divatos áramlatba vetette magát: A vallás csak a tömegnek való, művelt ember nem szorul mankóra!
E jelszóban addig tetszelgett magának, amíg észrevétlenül lejutott a mélységbe, a hitetlenség, az istentagadás örvényébe! Hogy miként jutott e mélységből, e lelki pokolból a hit útjára – mert dőre büszkeségében úgy képzelte, hogy Isten talán a művelteknek saját képükre és hasonlatosságukra nyilatkozik meg, hogy gótikus dómok, klasszikus zene, remek festmények, szellemes prédikációk nélkül nem vonz a katolikus vallás – míg végre Isten egy lángész (Prohászka Ottokár püspök) útjába vezette, akinek tüzében megolvadt a lelke, – azt írja meg e könyv.