Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Balogh Albin: Pannónia őskereszténysége – I. történeti rész
Ha az őskereszténységről beszélünk, általában annak a kornak kereszténységét értjük, mely az Egyház alapításától a hetedik századig tart, addig az ideig, amikor bekövetkezett a római birodalom és a római kultúra végleges összeomlása. Hazánk esetén a honfoglalásig terjedő időt is az őskereszténység korának függelékeként tekintjük.
Balogh Albin (1887–1958) bencés szerzetes, főigazgató könyve nem tárgyalja az egész ország őskereszténységét, hanem csak Pannóniát és ennek is csak azt a részét foglalja magába, mely Magyarország nyugati (történeti) határain belül esik.
Nemzetünk örök dicsősége, hogy amiként egységes hazát igazában csak a magyar tudott alakítani a Kárpátok övében, az isteni Gondviselés magyar királynak jelölte ki azt a hivatást, hogy állandóan meggyökereztesse, nemzetet és történelmet formáló erőnek állítsa be erre a földre azt a kereszténységet, melyért a pannóniai őskeresztények századokkal előbb vérüket ontották.
Vértanúk vérével bőven öntözött földből nőttek ki a magyar szentek. Amikor tehát őket drága nemzeti kincsünknek tiszteljük, ünnepeljük, nem feledkezhetünk meg azokról, akiknek élete, vérük ontása alapján erre a földre is méltán mondhatjuk: sanguis martyrum – semen Christianorum, semen sanctorum. Pannóniai keresztény őseinket tehát magunkénak is tekinthetjük, az ő dicsőségük reánk is sugárzik s róluk emlékezve, a köteles kegyelet adóját rójuk le irántuk, úgyis mint magyarok: egyek velük a hazai földön, úgyis mint keresztények: egyek velük Krisztus hitében.
A könyv fejezetei: A pannóniai kereszténység első történeti emlékei; A pannóniai kereszténység emlékei a II. században; A pannóniai kereszténység emlékei a III. században; A pannóniai kereszténység és a Diocletianus-féle üldözés; Néhány vonás az első századok keresztény egyházainak életéből; A pannóniai kereszténység a IV. században; A pannóniai kereszténység a római uralom utolsó éveiben; Pannóniai szentek, mint idegen országok szentjei.
A függelék tartalmazza a pannóniai püspökök névsorát és Pannónia szentjeinek naptárát.
Ez a mű a Szent István Könyvek sorozatának 102. kötete. Az 1923 és 1936 között megjelentetett Szent István Könyvek célja a katolikus kultúra fejlesztése, a katolikus tudomány terjesztése és népszerűsítése. A sorozat az emberi tudás minden ágát felkarolja, és a publikálás idejének tudományának színvonalán mozog. Megmutatja, hogy az igaz tudomány nem ellenkezik Krisztus kinyilatkoztatásával, melyet sértetlenül őriz, és a maga teljességében tanít a katolikus egyház. Meggyőzi a világot arról, hogy a tudós is, az irodalmár is lehet igaz katolikus, és ugyanúgy, a tudomány művelésében a katolikus hit és meggyőződés nem akadály, inkább nagy segítség. A kötetek oly stílusban jelentek meg, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy minden művelt egyén érdeklődéssel olvashassa. A sorozat mindegyik tagja a katolikus világnézetnek beszédes hirdetője. Az olvasni vágyó katolikus közönségnek oly műveket nyújt, amelyek kielégítik igényeiket anélkül, hogy veszélyeztetnék hitüket, sőt amelyek alkalmasak arra, hogy a tudás és műveltség eszközeivel is megerősítsék őket vallásos meggyőződésükben és világnézetükben.