Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Balanyi György: A szerzetesség története
A neves piarista történész e munkája a szerzetesség s nem a szerzetesrendek története. Főcélja tehát a szerzetesi eszmény kialakulásának és időnkénti változásainak végigkísérése. Azért elsősorban a tipikus jelenségekre fordít figyelmet, s az egyes rendek történetével csak annyiban foglalkozik, amennyiben a tipikus vonások konkrét megtestesülésének szemléltetése ezt szükségessé teszi.
A mű csak a férfiszerzetekre van tekintettel, a női rendeket majdnem egészen figyelmen kívül hagyja. Ez hiánya, melynek mentőkörülményei: a szerzetesség eszméje a fejlődés minden fázisában szinte kivétel nélkül a férfirendekben valósul meg először és a könyv korlátolt volta.
A tárgyalás részei: 1. Történeti és eszmei előzmények; 2. A keleti remeteség kialakulása; 3. A keleti szerzetesség kialakulása; 4. A keleti szerzetesség története; 5. A nyugati szerzetesség kezdetei; 6. Szent Benedek és rendalapítása; 7. A Benedekrend és későbbi elágazásai; 8. Az Ágostonrendű kanonokok; 9. Az Ágostonrendű remeték; 10. Az egyházi lovagrendek; 11. A koldulórendek; 12. A szabályozott papok.
Ez a mű a Szent István Könyvek sorozatának 5-6. kötete. Az 1923 és 1936 között megjelentetett Szent István Könyvek célja a katolikus kultúra fejlesztése, a katolikus tudomány terjesztése és népszerűsítése. A sorozat az emberi tudás minden ágát felkarolja, és a publikálás idejének tudományának színvonalán mozog. Megmutatja, hogy az igaz tudomány nem ellenkezik Krisztus kinyilatkoztatásával, melyet sértetlenül őriz, és a maga teljességében tanít a katolikus egyház. Meggyőzi a világot arról, hogy a tudós is, az irodalmár is lehet igaz katolikus, és ugyanúgy, a tudomány művelésében a katolikus hit és meggyőződés nem akadály, inkább nagy segítség. A kötetek oly stílusban jelentek meg, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy minden művelt egyén érdeklődéssel olvashassa. A sorozat mindegyik tagja a katolikus világnézetnek beszédes hirdetője. Az olvasni vágyó katolikus közönségnek oly műveket nyújt, amelyek kielégítik igényeiket anélkül, hogy veszélyeztetnék hitüket, sőt amelyek alkalmasak arra, hogy a tudás és műveltség eszközeivel is megerősítsék őket vallásos meggyőződésükben és világnézetükben.