Hétszáz éve annak, hogy az égi hazába távozott Assisi önkéntes koldusa, a jó Isten szegénykéje, Ferenc testvér, aki nem üres szavakkal, nem demagógiával, hanem élete példájával mutatta meg, hogyan lehet a barna kenyeret is napsugaras lélekkel elfogyasztani s lehet dalolni esőben, sárban, hajléktalanul, bántalmazás közepette is. Hogyan? Úgy, hogy Istent mindenekfölött szeretjük, magunkat pedig semmibe sem vesszük.
S hogy ehhez az életmódhoz nem kell sem szőrcsuha, sem kínzóostor, sem cilicum, csak sok-sok szeretet, azt mondja el meleg szívvel, ékes szóval Krane Anna bárónő (1853–1937) a „Spielmann Gottes” című elbeszélésében.