Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz!
Actio Catholica: Kereszténység és demokrácia
A kiadvány „A demokratikus közélet katolikus megvilágításban” című, az Actio Catholica országos kulturális szakosztálya rendezésében a II. világháború után lebonyolított ankét anyaga.
Az ankét nyolc tanulmánya voltaképpen nem a nyilvánosság számára készült. Katolikus férfiaknak az Actio Catholica országos központjával kapcsolatban álló, tudományos műveltségű csoportja egy évvel azelőtt komoly lelkiismeretvizsgálatot végzett. Bizalmas megbeszélések során súlyos kérdésekkel kívántak fenntartás nélküli őszinteséggel szembenézni. A keresztény humanitás eszméjével ellentétben álló és az országot végveszélybe döntő, a közelmúltban uralmon volt ideológia megbukott. De vajon katolikus meggyőződésük feláldozása nélkül mennyiben tehetik magukévá azokat a vezérlő gondolatokat, amelyek ennek szétrombolása után a magyar állami, társadalmi és gazdasági rend újjáépülése körében olyan nagy szerepet töltenek be. A kérdés nem volt könnyű. Tisztázni kellett a forgalomban lévő jelszavak mögött meglévő valóságos eszmei tartalmat, ha pedig kiderült – és valóban ez is derült ki –, hogy ez az eszmei tartalom a különböző irányzatok ideológiájában más és más, az egyes változatokkal külön-külön kellett szembenézni.
Még nagyobb nehézséget okozott azonban az az igazság, hogy a katolikus Egyház tanítása nem zárt politikai, társadalmi vagy gazdasági rendszer, hanem vallás. Ennek erkölcsi törvényei azonban mégis az ember bármely téren lejátszódó cselekvőségének irányt szabnak. A meghatározott helyen és időben kialakuló állami, társadalmi és gazdasági rend viszont az emberi cselekvéseknek a gyakorlati keretét adja meg. Ez a viszony az emberi élet két tényezője közt megmagyarázza, hogy kétezer éven keresztül a vallás tanításából folyó cselekvési normák a keret minden – bármily gyökeres – változása mellett is meg tudták találni az érvényesülés útját, bár maguk változatlanok maradtak. De megmagyarázza azt is, hogy a társadalmi berendezkedés nagy fordulatai idején nem kis fáradságot igényelt a katolicizmusnak a régi rend keretei közé beilleszkedett tanait a maguk tisztaságában kielemezni, és ezen az úton elérni, hogy katolikus ember vallásos meggyőződéssel ne ragaszkodjék a régi állami, társadalmi és gazdasági rend olyan elemeihez, amelyek a vallás tanításaihoz nem tartoznak, viszont ne is adjon fel a kerethez tartozók gyanánt olyan tételeket, amelyek a vallás tanításainak örökérvényű igazságai. Sajnos az ankét gondolatai nem hajtottak gyökeret, és hazánkban a kommunista diktatúra teljesen szembefordult az itt leírt gondolatokkal, felszólításokkal, eligazításokkal.
A könyv tanulmányai: 1. A korszerű demokrácia (Perneczky Béla); 2. A keresztény társadalombölcselet szempontjai (Kecskés Pál); 3. A politikai demokrácia kérdései (Karcsay Sándor); 4. A szabadságjogok (Martonyi János); 5. A szociális demokrácia kérdései (Barna Iván); 6. A társadalmi szervezetek és az állam (Jablonkay István); 7. A gazdasági demokrácia (Székásy Miklós); 8. Mezőgazdasági termelésünk újjászervezéséről (Kotzián Imre).