A Római Misekönyvet, amelyet a trentói zsinat határozata folytán Szent V. Pius 1570-ben tett közzé, ahhoz a sok csodás hatású eredményhez kell számítanunk, amelyek az említett szent zsinatból Krisztus egész egyházára háramlottak. Azóta világossá vált, hogy egyrészt némiképp át kell dolgozni a Római Misekönyv szövegeit, másrészt újabb anyaggal kell gazdagítani. Ennek alapja a II. vatikáni zsinat Sacrosanctum Concilium kezdetű rendelkezése.
Ez a könyv ismerteti az új Római Misekönyvet: a megváltozott eucharisztikus imádságot, a mise rendjét, az olvasmányok rendszerét, azonkívül az egyházi év időszaki miséit, a szentek saját miséit, a szentek közös miséit, az úgynevezett rituális (szertartásokkal kapcsolatos) és a votív (megemlékező) miséket.
A könyv főbb részei: 1. VI. Pál pápa apostoli rendelkezés a Római Misekönyv közzétételéről; 2. A Római Misekönyv általános rendelkezései (ez adja ki a könyv nagy részét, és fejezetei: Az eucharisztikus ünneplés jelentősége és méltósága; A szentmise felépítése, alkotó elemei és részei; Feladatok és szolgálatok a szentmisében; A különféle miseformák; A templomok elrendezése és felszerelése a szentmiséhez; A szentmise bemutatásának kellékei; A misének és részeinek megválasztása; Szentmisék és könyörgések különféle alkalmakra, votívmisék, gyászmisék); 3. Az egyházi év szabályai és az általános római naptár; és 4. Instrukció a liturgikus konstitúció végrehajtására.